Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

56 Sinka Ferenc Pál kápolnát emeltetett, melyet ünnepség keretében maga szentelt fel, Hontvármegye közönsége pedig abba Szondy György szobrát állíttatta. Az ő önfeláldozó hazaszeretete a magyar nemzetnek örökre példaképül marad. Teufel Erasmus azonnal levelet írt Miksa főherceghez a vár elestéről. Szondyról olykép emlékezik meg, hogy a Drégely várában lévők „lovagiasan, becsületesen és jól tartották magukat az ellenséggel szemben." Azok igen, de ő a császári generális nem. Mert ha tízezernyi fegyveresével a törököt Drégely ostrománál oldalba kapja, a többi vár sem került volna oly könnyen török kézre. Miksa főherceg mindjárt segélyhad küldését és népfölkelést rendelt el, amit Hontban Sipeky Ferenc alispán nyomban foganatosított, Selmecbányáról is útbaindítottak száz embert, mindez azonban már későn volt. Ságot a magyarok gyújtották föl. Gyarmatot az ellenség ; úgy ezek, mint Szécsény, Bussa, Salgó, Hollókő és Buják rövidesen a törököké lettek. Lévánál eközben a császári sereg is összeverődött, mely Dietrich Marczell 3000 német és Pallavicini Sforza 4500 olasz zsoldosából állott. Megérkeztek Keglevich György, Dessewffy Ferenc, Rátkay Pál, Dombay Mihály, Sándor Ferenc, Székely Miklós, Sárkány Pál és Jakosich Ferenc bandériumai is. Ott volt Sbardellati Ágoston is az élelmiszer-kocsiknál. Füleknél a népfölkelők gyülekeztek, ami 7000 embert tett ki. Ember tehát lett volna elég. A magyar kapitányok az ostromok megakadályozását javasolták; Teufel Erasmus azonban a nyilt csatát kereste. Ezt meg is találta augusztus 9-én Palástnál, ahol seregét a török teljesen tönkre verte. Ezen ütközetben lelte halálát Sbardellati, az utolsó főpap, aki a csatatéren esett el. A nemes Palásthyak azon a helyen kápolnát emeltettek. Dessewffy szintén elesett. Pallavicini Sforza (Martinuzzi egyik gyilkosa) jobb karját vesztette; elfogták, de kiváltották. Teufel pedig szomorú véget ért. Mint hadifoglyot Konstantinápolyba vitték, ahol Szulejmán őt azért, mert generális létére a nevét és rangját eltagadta, zsákbavarrva a tengerbe dobatta. A vereség hírére a füleki tábor is feloszlott, Fülek vára és Szolnok könnyű szerrel Ali kezébe kerültek. A török 1552. évi diadalmas hadjáratait nem tudta dicsőséggel lezárni. Eger ostroma nagy kudarccal és a magyarok győzelmével végződött, ami Dobó István nevéhez fűződik. Eger, amely a XVI. században elsőrendű erősség, észak és kelet felé hat vármegye védőbástyája volt, belső fellegvárból, bástyákkal és tornyokkal védett külső várból és a palánkokkal körülvett városból állott. A dél felé néző főkapun át a várpiacra, onnan a háromszoros Ó-kapun keresztül a belső várba lehetett jutni. A bástyák alatt földalatti őrszobák és lakások voltak. A vár közepén kiemelkedő Szépbástyán állott a várnagy és környezetének lakása. Alatta a beboltozott Sötétkaput a vár keleti részén lévő Sáncczal felvonóhíd kötötte össze. A felsővárban a székesegyházon kívül még két templom, püspöki és kanonoki házak voltak. A vár állandóan kilenc ágyúval és sok lőszerrel birt. A védősereg rendes létszáma 200 huszár és 200 muskétás volt.