Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

46 Sinka Ferenc Pál 200 akó bort is átengedte az őrségnek. Aztán segélykérés cimén elhagyta a várat és kerülő úton Komáromba ment. Komáromban akkor már sok olasz, cseh és német katonaság volt, a Dunán pedig 95 eleséggel és lőszerrel megrakott hajó. Az ostromzár miatt azonban nem tudták Esztergomot megközelíteni. Csak július 28-án sikerült Mönch (Monach) Ferencnek két hajón 300 német katonával, élelemmel és lőszerrel a várba jutniaMinderről Murád bég jelentést tett a szultánnak, aki a part szigorúbb őrzését rendelte el addig is, míg a török flotta megérkezik. Ez azért késett, mert a visegrádi várból ágyútüzeléssel tizenkét hajójukat elsülyesztették és a többi között is nagy zavart idéztek elő. Végre július 30-án 107 hajóval Szinán aga is megérkezett. Szulejmán addig sánckosaras védőállások, futóárkok és egyéb földmunkák végzésével nagy előkészületeket tett az ostromra, amit július 31-én a vár bombázásával kezdtek meg. Fenn a várban is messzehordó ágyúkat hoztak működésbe, úgy hogy emiatt a török az egész táborát lőtávolon kívül hátrább vinni kényszerült. A nagy ostrom augusztus 6-án volt. Reggel 4 órakor kezdődött és egyfolytában hét óráig tartott. A török hevesen támadt, háromszor is küldtek friss védőcsapatokat az ostromra, viszont a védők is hősiesen küzdöttek, még a nők és gyermekek is résztvettek a védelemben. Az ellenség minden erőfeszítése sikertelen maradt. A törökök nagy veszteséget szenvedtek, de a várbeliek közül is sokan elestek. E győzelem híre még Bécsbe is eljutott, ahol hálaadó istentiszteletet tartottak. Ha a várőrség kitart, a vár talán megmenthető lett volna, mert Tornello Fülöp gróf várparancsnok Komáromban már megkapta a parancsot az ottlévő csapatok segélynyújtására. A várőrség kislelkűsége azonban azt török kézre juttatta. Hogy ez miként történt, azt Soós Elemér ezen folyóiratban „Esztergom vára és ostromai" c. értekezésében részletesen leírta.

1 Ehelyütt az árulás tényét óhajtjuk egykorú hitelt érdemlő adatokkal bizonyítani. Várday Pál esztergomi érsek a vár elvesztéséről Pozsonyban 1543. év augusztus 20-án kelt levelében III. Pál pápához igy ír: „Ez időben minden józanul gondolkozónak sejtelme ellen, esztergomi váramat és egyházamat azok, akikhez legkevésbbé illett és akiknek azt tenniök legkevésbbé volt szabad, csúfos módon az ellenségnek kezébe adták át." Levelének további részében elmondja, hogy a várat Ferdinánd királynak adta át, de azt egy évtizeden át a saját pénzén fenntartotta, szilárd falakkal és védművekkel látta el, több mint negyvenezer forintot költött rá, úgy, hogy az bármily ellenség támadásának ellenállhatott volna. Elegendő élelemmel és hadianyaggal is el volt látva. Mégis a kereszténység eme védőbástyája, az országnak legjelesebb vára és temploma hét napi ostrom után, a parancsnok csalárdsága következtében, a németek ellenzése dacára, gyalázatos módon elárultatott és az ellenségnek átadatott. 1 Lásd : Esztergom Évlapjai, IV. évf. 26—34. 1.