Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 35 Nándorfehérvár elestének hire a török ellen tevékenységre sarkalta a nemzetet. II. Lajos király kész volt mindent megtenni a haza védelmére. Többnyire egyházi pénzből felszerelt bandériumaival elindult a fontos végvár felmentésére. El is jutott Mohácsig, Báthory István nádor pedig Péterváradig, de Nándorfehérvár már megmenthető nem volt. Szulejmán 1522-ben Rhodus ostromával lévén elfoglalva, a nemzet időt nyerhetett az előkészületekre. Az országgyűlés különféle adókat szavazott meg, a külföldi fejedelmektől pedig segély kéretett. Az adók azonban nem folytak be és a főurak között nem akadt egy is, aki a király mellett a honvédelem megszervezésére alkalmas lett volna. Tomory Pál kalocsai érseknek kellett vállalkoznia'az alsó végek

rmegA mohácsi csatatér. védelmezésére- A főurakban nagyobb volt a gondtalan élethez szokott önzés és pártoskodás, mint a haza igaz szeretete. Ilyen állapotban találta az országot 1523-ban báró Burgio Antal pápai világi követ, akit VII. Kelemen pápa küldött a magyarokhoz Buda várába. Harmadfélévi működésével kitűnő szolgálatot tett az országnak ; Rómába küldött levelei azonban szomorú világot vetnek az itteni állapotokra. Az 1524—25-ben Pesten, Rákoson és Hatvanban tartott országgyűléseken úgy ő, mint korának nagy jogtudósa, Werbőczy István iparkodtak a nemzetet aléltságából felrázni. Meg is szavaztak különféle adókat és a nemzeti felkelést is elhatározták. De az országgyűléseken a főurak a bajok okait inkább egymásban keresték. A királyt, Szalkay László érseket és Báthory István nádort okolták az ország jelen állapotáért. Két párt állott egymással szemben : az udvari párt, 4*