Esztergom Évlapjai 1933

Soos Elemér : Esztergom vára és ostromai V.

Esztergom vára és ostromai. 19 az ő egyéni nagyságának és értékének elismerésére, hogy Szuhay István érseki adminisztrátor eme szándékáról lebeszélni igyekezte őt: „Olvasható, írja hozája írt levelében, hogy a nagy vezérek és királyok elhaltával a birodalmak is elpusztultak. Könnyebb sereget gyűjteni, mint alkalmas vezért találni; és sokkal biztosabb a csata, ha a szarvasok élén oroszlán van, mintha a sereg oroszlánokból áll és a vezére szarvas." 1 Mielőtt a török Esztergom ostromára jött volna, követet küldött előre a várnak szépszerével való átadása végett. Palaeologus, a tatár kán megbízottja, szeptember 21-én érkezett meg és megkezdték a tárgyalást. Pálffy és Nádasdy hallani sem akartak az átadásról, mégis öt napi gondolkozási időt kértek a végleges válasz megadására, remélvén, hogy ezen idő alatt a sáncok és erődítések teljesen elkészülnek és segítség is érkezik. Minderről haladéktalanul értesítették Mátyás főherceget, aki sürgős levelet írt Básta Györgynek, hogy ez a felsőmagyarországi seregével azonnal vonuljon Esztergom alá- A kért hadianyag is szerencsésen megérkezett. Mátyás főherceg a kitűzött béketárgyalásokra Kutassy János esztergomi érseket, Petz Bertalan udvari tanácsost, Pálffy Miklóst és Nádasdyt bízta meg, akik kíséretükkel tizenegy sajkán ereszkedtek le a Dunán Helemba szigetére, ahová török részről Murád budai basa, a tatár kán megbízottja, Armát aga és más előkelőségek érkeztek. Nagyobb parádé kedvéért a várakban díszlövések adattak le. A tárgyalás eredménytelen volt, mert a magyar követek Esztergom vára feladásába még Eger vára átengedése árán sem voltak hajlandók beleegyezni. Ibrahim szerdár célja nemcsak az esztergomi, hanem a keresztények kezén lévő összes várak visszavétele volt. Seregének egy részét ily célból Vác felé küldte. Ebből arra következtettek, hogy Nógrád, Drégelypalánk és Szécsény várait akarja ostrom alá venni, Pálffy tehát október 7-én 8000 lovassal e vidékre ment. A csalódásra azonban csakhamar rájött, mert az ellenség tovább vonult Kakad felé, hogy Esztergom elővárát megostromolja. Rögtön visszafordult tehát, és útközben egy 700 emberből álló török csapatot szétvert, sokat közülök levágott, 60-at elfogott. Kakad mellett már Schwartzenberg várt 400 vallon, német és magyar lovassal a törökökre; ezeket megtámadta és folyton nyugtalanította, úgyhogy utóbb is azoknak vissza kellett vonulniok. Esztergom várában azonban újból bajok voltak. A portyázáshoz és zsákmányoláshoz szokott katonaság lázongott az eleség és zsoldhiány miatt. November 2-án Pálffy arról értesíti Mátyás főherceget, hogy a huszárok mind elmentek, mert zsoldot nem kaptak. A beállott tél még nagyobb nyomort hozott a várbeliekre. Pálffy decembei 8-án a zsold küldését megsürgette, mert a vitézek már mind szabadságot kérnek, vagy megszöknek. Maga is felmentését kéri. Ezt a kérelmét azonban a február 12-én érkezett válaszlevélben nem teljesítették. A folytonos izgalmak a különben erős szervezetű Pálffy Miklós életerejét is megtörték, betegeskedni kezdett. Vöröskő várába vonult vissza, hol 1600. év március 23-án meghalt. 1 Jedlicska : Pálffy Miklós életrajza 691. és 693. 1. 2*