Esztergom Évlapjai 1933

Soos Elemér : Esztergom vára és ostromai V.

Esztergom vára és ostromai. 17 viselniök. Mivel a telepítés végrehatjása igen fontos, Pálffy mellé rendeljük Nádasdy Ferencet is."

1 A császár ezen megbízása adta meg az alapját Pálffy vállalatainak, amelyek őt oly híressé és az ellenség előtt is félelmessé tették. Az ó-budaiak már 1594-ben arra kérték Mátyás főherceget és Pálffyt, hogy szabadítsák ki őket a török rabság alól és telepítsék mindnyájukat máshová. Minthogy e kérelmüket most megismételték, Pálffy 1599. január 26-án Thury Jánossal néhány száz embert küldött segítségükre. Midőn az ó-budaiak erről értesültek, titokban mindent felpakoltak kocsijaikra és egész éjjel várták a katonákat. Mikor pedig ezek megérkeztek, még az éjj leple alatt útnak indultak a Duna mellett felfelé. Útközben a pócsmegyeriek is hozzájuk csatlakoztak. Pálffy maga is az érkezők elé ment, amikor másnap Esztergomhoz közeledtek. Az állomány volt: 2160 lélek, 175 terhelt kocsi (némelyik előtt 12, de legalább mindenik elé 6 ökör fogva), tömérdek szarvasmarha és a Dunán két nagy hajó, melyben az öregek, hajadonok és előkelők foglaltak helyet. Egy napi pihenő után a hatalmas karaván a Duna túlsó oldalán folytatta tovább útját Érsekújvár felé. Budavárában a törökök még az éj folyamán neszét vették az ó-budaiak mozgolódásának, de a várból kijönni nem mertek. Az elköltözködésről csak másnap értesültek. A basa azonnal csapatot küldött az üldözésükre, de az már őket beérni nem tudta. Pálffytól félve, talán nem is akarta. A veszteség annál nagyobb volt, mert a várbeliek az ó-budai lakosságtól nyerték élelmezésüket. 2 A telepítés célját szolgálta Pálffy ama vállalkozása is, amely 1596 ápril 9-én a törököknek meghódolt Budakeszi és Buda-Eörs helységekből 750 lélekkel, 80 szekérrel, sok gazdasági eszközzel és mintegy 1000 ökörrel ért el Esztergomba. Az utóbbiakat Buda környékéről szedték össze, amiként Pálffy célja is az volt, hogy Buda alatt 16 mérföldnyi területen mindent elpusztítson és ezáltal a várbeliek élelmezését megnehezítse. Hasonlókép történt május 8-án Zsámbékon is, ahol a hivatásos török rablók és kémek a kastélyukban (várban) éppen összejövetelt és tanácskozást tartottak. Ezek voltak vagy hatvanan. Pálffy, mint maga irja Bécsbe küldött levelében, csapatával: németekkel, vallonokkal, magyarokkal, huszárokkal és hajdúkkal, ágyúkkal, robbanóés ostromhoz való szerekkel kora hajnalban indult Esztergomból és vecsernye idejére ért Zsámbékra. A kastélyt azonnal ostrom alá vette, a behatolt katonaság mindenkit lemészárolt és az erősséget felgyújtotta. A tűz mindent elhamvasztott és kevés zsákmány volt megmenthető. A zsámbékiak feleségeikkel, gyermekeikkel és vagyonukkal mind Esztergomba jöttek, ahol jóakaratú és békés fogadtatásban részesültek. 3 Esztergom helyőrsége 1597 május havában kiegészítést nyert. Petz dandára nyert itt elhelyezést, amely 5 zászlóalj gyalogosból és 1500 1 Takács Sándor: Telepítések Esztergom vidékén a XVI. sz. végén. Századok. 1903. 531. 1. 2 Ortélius: Kriegs-Empörungen. 1665. I. 188. 1. 3 Kriegshándel 16. és 45. 1. 2