Esztergom Évlapjai 1933

Jubileumi ünnepségek

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 153 tpn, Lengyelország bíboros érsekprimása mondott misét, amely után Őszentsége követe, Lafontain velencei bíboros pátriárka adott pápai áldást a jelenvolt harmincezer főnyi tömegre, köztük a nagy számban eljött lengyelekre és magyarokra. Óriási tömeg vett részt a Heldenplatzon lefolyt ünnepélyen is, ahol Innitzer Tivadar bécsi hercegérsek tartotta a tábori misét és Miklas szövetségi elnök beszélt. Visszapillantást vetett a 250 évvel ezelőtt Bécs körül történt eseményekre. Ekkor kezdődött Ausztria hősi korszaka, Magyarország felszabadítása a török uralom alól és a Habsburgok uralmának megalapozása. Fájdalmasan emlékezett meg a monarchia szétomlásáról, amelyet gigászi arányú hősi küzdelem előzött meg. Azután koszorút helyezett azon hősi kor legnagyobb képviselője, Savoyai Jenő herceg szobrának talapzatára, ahonnan felszólította az osztrák népet, hogy ne felejtse soha dicsőséges múltját, bármilyen súlyosak legyenek is az időkA jövőbe vetett hit és remény csendült ki Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf szobra előtt, annak leszármazottja, Starhemberg Rüdiger herceg szózatából és Dollfuss Engelberth kancellár beszédéből is, aki a tiroli császárvadászok egyenruhájában jelent meg a szavain határtalanul lelkesedő osztrák nép előtt. A tiroliak teljesen felfegyverkezve jöttek el Bécsbe és az ünneplés napjaiban déli őrségváltáskor a Burg elé épp úgy vonultak fel zenekarral és tartottak ott fegyveres őrizetet, mintha a várva-várt uralkodó-család és a trón jogos tulajdonosa őseik lakhelyét már elfoglalták volna. A magyar legitimisták: főpapok, főurak, tizenhét országgyűlési képviselő és a magyar társadalom szine-java, Dollfuss Engelbert dr. kancellárt látva és hallva, azon óhajtással jöttek haza Bécsből: bárcsak Magyarországon is feltűnnék a nagy Apponyi Albert gróf után „egy férfi, aki tudja, hogy mit akar", aki megértené a nemzet óhaját és követné bíboros-hercegprímásunk, a nagy Széchenyi György esztergomi érsek méltó utódjának intelmeit: „Mikor a jövő békés kialakításán akarunk munkálkodni, iparkodnunk kell bekapcsolódni a velünk érdekközösségben lévő és azonos világnézeti alapon álló nemzetekbe, és velük, valamint ősi alkotmányunk bel- és külpolitikai előkészítésével keresni a természetes kibontakozást hazánk és egész Európa javára. Nem kételkedem benne, hogy e tekintetben a magyar királyi kormány is éber figyelemmel kiséri az eseményeket és gondosan vigyáz, hogy el ne mulasszuk az alkalmas történelmi pillanatot; gondosan vigyáz, hogy az idő vagy mások meg ne előzzenek bennünket és meg ne csinálják rosszul, amit mi megcsinálhatnánk jól. Ősi alkotmányunk integritásának visszaállítását természetesen minden illetékes tényező bevonásával és törvényes eszközökkel értem, úgy hogy minden utópiát félretéve, a reális történelmi, földrajzi, néprajzi és nemzetközi adottságok, továbbá a velünk érdekközös államok hajlandóságának figyelembevételével, integer ősi alkotmányunk alapján iparkodunk fenntartani és megerősíteni, ami van, visszaszerezni, ami volt és majdan állandósítani, ami lesz."

1 ' Dr. Serédi Jusztinián hercegprímásnak a magyar felsőházban 1933. év június 21-én tartott beszédéből.