Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

137 Mindezen győzelmi hireket Lipót császár és magyar király a leg­nagyobb örömmel vette, a győzelmeket a Boldogságos Szűz hatalmas közbenjárásának tulajdonította, éppen azért a hálaadó istentiszteletet is Mária mennybemenetelének oktáváján tartotta meg. Az újabb győzelmeknek, természetesen, XI. Ince pápa is nagyon örült. Buonvisi pápai követnek az örömhírt tartalmazó levelét Mar­ziano„gróf vitte Rómába, az államtitkárhoz. „Óhajtanám, írja levelé­ben, 0 Szentsége dicsőségének gyarapítása és még inkább Isten szol­gálata érdekében, hogy a barbárok birodalmát Ő Szentsége uralko­dása alatt érje az enyészet. És ez biztosan be fog következni, ha erő­teljesen folytatjuk a háborút!" Az esztergomi várban volt elhelyezve a hadikórház is, ahová a háború sebesültjeit hozták. Hasonló kórházak Győrött és Komárom­ban is voltak berendezve. Azokban a betegeket oly szeretettel ápol­ták és gyógyították, hogy ismét több protestáns harcos tért meg az egyházba. A tábornokok maguk beszélték, hogy ezen évi hadjáratban négyezer katona életét mentették meg a hadikórházak. XIII. Thököly Imre sorsa. — Buda visszafoglalása. — A Habsburgok örökösödési joga. — Zrinyi Ilona. — XI. Ince pápa halála- — A karlovici béke. — Magyarország végleges felszabaditása. — Jubi­leumi ünnepségek. Thököly Imre ügye az újabb győzelmek után a törököknél is egyre rosszabbodott. Már Kara Ibrahim nagyvezér is őt és követőit tartotta a veszedelmük okozóinak. „Ezek az árulók, úgymond, akik bennünket a könnyű hódítás csalfa ámításával mészárszékre vittek s azután, maguk biztonságban, a távolról nézték a mieink vereségét." A szultán akkor pártfogásába vette Thökölyt, mint aki „mindenét koc­kára tette." Most azonban, amikor bajba jutottak, elfordultak tőle, mint mindennek okozójától. Hasonló sorsban részesült Erdélyben is, ahol a református Apaffy Mihály elkobozta a jószágait és fiának juttatta. A felvidékeken pedig a császáriak még 1684-ben elfoglalták Kisszebent, Bártfát és más helyeket, melyekhez a következő évben Eperjes, Tokaj, Ónod, Kálló, Kis-Várda is járult. Csak a kuruc város, Kassa állt még erősen Thö­köly mellett. A felvidékről kiszorult Thököly most a törökhöz fordult segélyért. De akkor már el volt döntve a sorsa. A nagyváradi pasa hívására néhány hívével 1685. október 15-én Váradra ment, hol látszólag kato­nai pompával fogadták és megvendégelték. „Hátra van még a fekete­leves 1" — így szólt a pasa, és elfogatta, bilincsbe verette őt, úgy vitték Jenő várába. Thököly elfogatásának nagy következményei voltak. Először is elszakadt az a történelmi kapocs, amely a magyarság elégedetlen részét mindig a törökhöz fűzte. A felkelők, köztük a legvitézebb Petneházy Dávid ezredes is, sorban meghódoltak. Kassa, Patak, Ung­vár és a többi városok is megadták magukat, mind a király hűségére

Next

/
Thumbnails
Contents