Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

136 Sinka Ferenc Pál hozta el két hajón a hadiszerpótlásokat és 500 katona is jött vele a várba. Lotharingiai Károly az Érsekújvárnál lévő seregét megosztotta. Caprara tábornok parancsnoksága alatt 20.000 embert hagyott ott, 45.000 emberrel pedig személyesen jött Esztergom felmentésére. Vele voltak Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Waldeck herceg és más tábornokok, vele jött Marco D'Aviano kapucinus atya is, Lipót császár gyóntatója és legbensőbb tanácsadója. Komáromnál a hajóhídon átkelvén, a Duna jobb partján közeledtek Esztergom felé. Nyergesújfalut elhagyván, a csapatok csatarendben fejlődtek fel és Tátnál, a Dunától a Getéig, kettős nagy vonalban kerítették be a mai kenyérmezői uradalom területét. A török, mint emiitettük, Esztergomon kívül tá^ jrozott, a fővezéri tábor valahol a Homoki-dombokon lehetett, csapatait is itt és a Laposokon állította csatarendbe. Augusztus 13-án a két ellenséges sereg már egymással szemben állott és másnap mindkét részről megkezdték az ágyúzást. De közöttük nagy mocsaras terület volt, mely őket elválasztotta, amiatt komoly támadásba nem mehettek át. A tátinak nevezett ütközet augusztus 16-án történt meg. De az nem Táton, hanem valószínűleg Esztergom határában, a Körtvélyesi sziget átellenében folyhatott le. A közben lévő mocsaras hely sem lehet más, mint a Bottyántó és Kerektó akkoriban még terjedelmes ingoványai, melyek a két sereget egymástól elválasztották. Ez az Esztergom utolsó ostromát mutató egykorú távlati és csataképen is jól kivehető; de ez a véleménye Soós Elemér ezredes, hadtörténelmi írónak is, aki a csatáról helyszíni rajzokat is készített. Lotharingiai Károly most cselhez folyamodott. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján úgy tett, mintha a sikertelen harc miatt meghátrálna, csapataival visszavonult. A török ezt látva, kedvet kapott az üldözésre; a mocsarat megkerülték és átjöttek az innenső felére. Ez lett a vesztük. Károly herceg másnap kora reggel a köd leple alatt visszafordította a seregét és heves támadással a törököket a mocsaraknak és a Dunának szorította. A bajorok középen áttörték a vonalukat, mire azok rövid küzdelem után megfordultak és hanyat-homlok futottak, ki Buda, ki Marót felé. Bottyán János is huszárjaival kitört rájuk a várból és kegyetlen pusztítást vitt végbe bennök. A győzelem teljes volt. A menekülő török egész sátortáborát (melynek egy részét előbb felgyújtotta), málháit és ágyúit zsákmányul hagyta hátra. A győzőknek jutott 24 ágyú, 16 mozsár, 150 lőszerkocsi, 50 zászló és temérdek hadiszer-zsákmány legnagyobb részét négy megrakott hajón hozták le és hatökrös szekereken vitték fel a várba. Károly herceg az ütközet után Miksa Emánuel bajor választófejedelemmel, Waldeck herceg, a sváb csapatok parancsnokával és egész táborkarával felvonult a várba és a győzelemért hálaadó Istentiszteletet tartottak, a következő éjt is még itt töltötték. Augusztus 19-én Érsekújvár is a keresztények kezére került. Ez ostromnál mindössze 40 ember esett el. Még egy győzelem híre érkezett a Drávától, ahol Leslie tábornok az eszéki hidfőt hatalmába kerítette és a hidat a török elől felégette.