Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

124 Sinka Ferenc Pál papjának, legkegyelmesebb úrnak. Szentséged boldogságos lábainak csókolása után magamat és enyéimet kegyeibe ajánlom. Oh, ki tudná elmondani Isten bölcsességének és értelmének gazdagságát, amikor a legszentebb és oszthatatlan Szentháromság tiszteletére negyven napon át a törökkel, vagyis Nyugatnak a Kelettel vívott harcaiban a két páratlan győzelmen : a minden századokban példán felül álló bécsin és a sok vérbe került párkányin kívül, az Űr a benne való hitért, Szentséged áldása által, megkoronázta a seregeknek munkáját olykép, hogy Esztergomot, Magyarország prímásainak és érsekeinek ősi szék­helyét, a meredek sziklákon épült várat, amelybe szem alig láthat, és messze vidék és a Duna fölött uralkodik, nemcsak Magyarország felsőrészének, hanem Görögországtól kezdve egyéb más országok­nak is a kulcsát, mely országok felett a török hatalma megingathatat­lannak tartatott, a lotharingiai fenséges herceg, a bajor választófeje­delem és az egész hadsereg közreműködésével, harmadnapra az erős­séget a keresztények birtokába juttatta. A háromezren felül lévő őrség belőle kivonult, 60 nagyobb ágyút hagyván vissza. A mecset, mely 140 éven át a mohamedán vallást szolgálta, a szeplőtelen Báránynak ajánltatott fel. Mely székesegyházban, illetve a romok atatt lévő, kiváló szépségű kápolnában, melyben a régi díszű és angyaloktól köszöntött Szűznek épségben maradt képe van, bár a vakhit a szent­helyet megszentségtelenítette is, abban mégis Szent Simon és Júda apostolok napján. Istenünknek az első, félelemmel tisztelt áldozatot mutattuk be, amit a legnagyobb tisztelettel hozok az apostoli Szent­szék tudomására. A győzelem további kihasználását a ragályok aka­dályozzák, stb. Adatott Esztergom várában, október 28-án, az Urnák 1683. évé­ben. Szentségednek legalázatosabb fia : János, Lengyelország királya." Hasonlóképen ír Barberini bibornokhoz is, amikor azt mondja : „Olvassa Méltóságod az őszentségének küldött levélből, hogy az isteni kegyesség miképen nem szűnik meg csodákat mívelni a híveiért­Esztergom, mely fekvésénél és természeténél fogva felette erős, vissza­adatott a keresztényeknek, székesegyháza pásztorának, a székhely az ország prímásának, a tartományok az országnak, oltárokalegfőbbÚrnak." XI. Ince pápa két levélben is válaszolt Sobieskinek. Magasztalja bennök a király önfeláldozási készségét a keresztény ügy védelmé­ben és háláját fejezi ki Esztergom visszafoglalásáért. Esztergom visszafoglalásáról Lipót király Linzből értesítette a pápát, mire az válaszolt is. Az esztergomi vár visszavételével az 1683. évi hadjárat dicső­séggel fejeztetett be. A rossz időjárás és hadi fáradalmak miatt nem is lehetett volna azt tovább folytatni. Aztán a bajor csapatok is eltá­voztak. Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1200 lovassal október 26-án érkezett meg Esztergom alá. Látta az ostromot és a vár átadá­sát, résztvett a hálaadó istentiszteleten, aztán október 29-én már távozott. A bajorokkal együtt távozott a Baden-Durlauchi őrgróf ís 4000 sváb katonájával, pedig ő csak október 27-én érkezett a táborba. A bajor gyalogság a tél egyrészét Morvaországban töltötte. Onnan a következő év január végén Csehországon keresztül Bajorországba

Next

/
Thumbnails
Contents