Esztergom Évlapjai 1930

TÁRSULATI ÜGYEK - Dr. Balogh Albin: A múzeumigazgató jelentése az 1928—29. évről

62 Társulati ügyek. A város ugyanis- a régi bérlővel szemben érvényesítette vissza­nyert fölmondási jogát és a Deák Ferenc-utca 3. számú bárok ház­nak így kiürült emeletét a múzeum céljaira engedte át. Maga az épü­let a bárok virágkorában, 1767-ben épült és már külseje szinte pre­desztinálja múzeumi épületnek. Az emeleten egy kis előszobán kívül hat szoba van, vagyis — tekintettel a szobák kis méreteire — nem ugyan bőséges, de egyelőre elégséges elhelyezkedést nyújt a múzeum számára annyival is inkább, mert a lakáshoz műhelynek használható konyha, továbbá raktárul szolgáló nagy padlás és pince tartozik, végül a kert, mely esetleg a kőtár elhelyezésére használható. Az igazságnak tarto­zunk annak bejelentésével, hogy az épület és helyiségei alapos reno­válást kívánnak, ámde mikor ezt megemlítjük, csak arra utalunk, hogy a nemes város a renoválással még tökéletesebbé teheti azt a szíves előzékenységet és áldozatkészséget, mellyel a múzeumnak otthont adott. Amidőn tehát ez alkalommal is kifejezésre juttatjuk hálás köszö­netünket Esztergom város közönsége és vezetősége iránt, nem mulaszt­hatjuk el, hogy újólag megemlékezzünk gróf Klebelsberg Kúnó vallás­és közoktatásügyi miniszter úrról, akinek megértő támogatása hozta a várost abba a helyzetbe, hogy múzeumunkról gondoskodhatott. A megfelelőbb helyiség megszerzése arra is módot adott, hogy a múzeum anyagával mint letétet a gimnázium értékes gyűjteményét egyesíthessük. Dr. Mattyasóvszky Kasszián gimnáziumi igazgató úr előterjesztése alapján Dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát úr 1928 március 27-én kelt leiratában hozzájárult ahhoz, hogy a gimnázium régészeti anyaga a tulajdonjog fenntartásával a múzeumban elhelyez­tessék. Mindössze azt kötötte ki, hogy a gimnázium tanárai és tanulói a múzeumot mindenkor díjtalanul tekinthessék meg ; továbbá, hogy a múzeum vezetője — föltéve, hogy akad erre vállalkozó tanár — első­sorban bencés tanár legyen, ha pedig ilyen nem akadna, a gimnázium igazgatójának a gimnáziumi anyagra nézve ellenőrző joga legyen. Ily alapon a gimnázium régészeti anyagát már a beköltözéskor a Deák Ferenc-utcai új helyiségbe szállítottuk és a múzeum anyagá­val együtt helyeztük el. Ugyanez alkalommal Brenner Ferenc takarékpénztári igazgató úr is szives volt gyűjteményének egy részét a múzeumban letétképen elhelyezni. Az átköltözés és berendezés munkája több mint két hónapon át tartott. A nyári meleg nem akasztotta meg a munka végzését, mely­ben a múzeum vezetőjének időnkint egy, illetve két gimnazista diák segédkezett csekély díjazásért. így a költözéssel és berendezéssel járó összes kiadások, beleértve a fuvarozást is, melyet Tamás Sándor úr nagyon jutányosán vállalt, a múzeumnak mindössze 51 pengőbe kerültek. E helyen kell kifejeznem köszönetünket a bencés székház iránt, mely a tárgyak szállításához szükséges kis kocsit és ismételten három, illetve négy alkalmazottat bocsátott a múzeum rendelkezésére. Aránytalanul nagy terhet jelentett azonban az anyag elhelyezé­sére szolgáló szekrények és tárlók beszerzése. A gimnázium ugyan használatra átadott egy nagy üveges szekrényt és három kisebb üve­ges tárlót, egy hatalmas kiállítási üvegtárlóját azonban a kis ajtókon

Next

/
Thumbnails
Contents