Esztergom Évlapjai 1930
RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Idézetek
59 Rövid közlemények. A harmadik márványtábla a városház folyosójának erkélyalatti részén, a város közönsége nemzeti felbuzdulásának és tettrekész hazafiságának megörökítése céljából volna elhelyezendő annak emlékére, hogy Esztergom akkori négy városának a nemzeti mozgalmakban együttérző és először egyesült lakossága már 1848 év március 18-án felállította 5 századdal a nemzetőrséget. Április 25-én pedig a vármegye és város képviselőtestülete a városházán „törvényhirdető együttes ülést" tartott, amelyen a szentesített 48-as törvényeket olvasták fel és április 30-ára hármas örömünnep tartását határozták el. Ekkor ünnepelték a király születése napját, a 48-as törvények szentesítését és ezen a napon esküdött fel a Bottyán-palota előtt a szabadság zászlajára az esztergomi nemzetőrség Besze Jánossal az élén, akit István főherceg nevezeti ki a nemzetőrség őrnagyává, akit azután a város közönsége két ízben is országgyűlési képviselőjévé választott és aki bátor hazafiságáért, Szabó Alajos bíróval egyetemben, várfogságot is szenvedett. A városház teréről indult el az esztergomi nemzetőrség 1848 év augusztus 10-én Komárom felszabadítására is, hazafias vállalkozásukhoz előbb Isten áldását kérvén a Szentháromság előtt, ahol tábori misét hallgattak. Végül a negyedik márványtábla a Dunagőzhajózási Társaság jelenlegi állomásépületének falába lenne elhelyezendő annak megörökítésére, hogy a magyarság dicső szabadságharcában, Budavára viszszafoglalása után, ezen a jelenleg hajóállomásul szolgáló hídfőtől kiinduló hajóhídon kelt át Párkányba Kossuth Lajos 1848 év október 1 l :én r eggel, az Esztergomban éjjelezett 1500 honvédből álló pesti Handarral, amelyhez Palkovics Károly vezetése alatt 800 esztergomi nemzetőr is csatlakozott, hogy a Duna túlsó oldalán folytassák ütjokat Komárom felé. Ezen a hajóhídon keltek át 1849 évi május utolsó és június hó első napjaiban Nagy Sándor, Asbóth Lajos, Knézich Károly magyar tábornokok I., II. és III. honvéd hadtestei Párkányba, hogy onnan Érsekújvár felé előre nyomulva, a magyar nemzet letiprására szövetkezett osztrák-orosz haderőt feltartóztassák. Röviden összefoglalva ezek volnának a magyar szabadságharc amaz eseményei és helyi epizódjai, amelyeket Társulatunk az utókor számára megörökíteni érdemeseknek tart. S. F. P. Idézetek. „Magyarország nem halt meg és nem halhat meg, mert a nemzetek halhatatlanok ... Ez a kiváló nemzet ki fog törni sírjából, ahová az önkény fektette. Addig, amíg a függetlenségi szellem, az erény, a hősiesség, a dicsőség s a szabadságvágy élni fognak, Magyarország is élni fog." — Hugó Viktor. * „Az ezeréves magyar haza dicsőséges történelme, minden drága hagyománya a mai küzdelmes és reménykedő életben szent kincse minden magvarnak." Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó.
