Esztergom Évlapjai 1930
ÉRTEKEZÉSEK - Keményfy K. Dániel: Dr. Walter Gyula
Dr. Walter Gyula. 5 Gyula az ő irodalmi kibontott szárnyaival. A genius loci, Esztergom történeti hagyománya s ősi vallási szelleme ihlette meg. Látta s benne élt, hogy Esztergom ebben az időben a katholikus szellemi mozgalmaknak, az irodalmi munkának valósággal országos irányítója volt. Mintha azt sugalta volna a genius loci: ami Esztergomban a keresztény irodalmi alakulással megindul, azt követni s őrizni kell az utódoknak is. Amikor Walter Gyula 1881-ben Esztergomba került a vízivárosi zárdai leányiskola hitoktatójának, Esztergom úgyszólván gyűjteménye volt a kiváló s országos nevű Íróknak. Pl. Knauz Nándor, Majer István (István bácsi), Palásthy Pál, Dankó József, Zádori János, Varga Mihály (Zámolyi), Somogyi Károly, Rajner Lajos, Prohászka Ottokár, Maszlaghy Ferenc, Némethy Lajos, Poór Antal, Molnár János, Csernoch János. A kilencvenes évek folyamán ez a létszám tovább emelkedett Kereszthy Istvánnal, Villányi Szaniszlóval, Machovich Gyulával, Kollányi Ferenccel, Vojnits Dömével, Acsay Ferenccel, Számord Ignáccal, Horváth Ferenccel, stb. Walter Gyula főként Knauz Nándor, Majer István s Zádori János hatása alatt állott. Knauznak levéltári kutatásaiban szakavatott adlátusa. A vele való sűrű érintkezés felkeltette benne a történelmi studiumok iránt való érdeklődést és foglalkozást. Majer Istvánban a pedagógiai és szépirodalmi iró hatott rá. Zádori János széleslátókörű theologiai tudásával kötötte le figyelmét. A kilencvenes években csakhamar belekapcsolódik Prohászka Ottokárba és átveszik Zádori után a „Magyar Sión" szerkesztését, amelyben Walter Gyulának számos tanulmánya s könyvismertetése jelenik meg. A szemináriumban a hitoktatás és neveléstan tanára lévén, gyakorlati irányú cikkeit, mint főmunkatárs, a „Kath. Hitoktatás"ban adja le. Az „Isten Igéje" hitszónoklati folyóiratban, s később önállóan, számos szentbeszéde jelenik meg. És nem hiába hatottak irói fejlődésére Knauz, Majer és Zádori, mert mementóként mind a háromnak megírta az életrajzát nemcsak kegyeletes, de gazdag biografikus keretben. A „Magyar Állam", ezen veterán katholikus sajtóorgánumunk is több cikket hozott Walter Gyulától a történelem s theologiai tudomány köréből. Az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulatról többször folytattunk eszmecserét. Beszélgetésünkben nem egyszer beható megbeszélés tárgyát képezte vagy egy „Egyházmegyei Irodalmi Egylet", az egri mintára, vagy Esztergom székhellyel egy országos jellegű keresztény történelmi s régészeti társulat. Én főképp emellett voltam. Országos nevű vagy szélesebb helyi jelentőségű irók tömö-