Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)

Esztergom vára és ostromai. 47 építését,Miksa király rendelte el; de azért ezt is csak „Újvár"-nak, vagy „Ersek-Üjvár"-nak nevezték.

1 A nagy kényelemben élő szandsákbégek később a vár fenntartására nem sokat fordítottak. Ungnád Kristóf konstantinápolyi követ 1573-ban irt naplójában azt jegyezte fel, hogy az esztergomi bég 41 fogásból álló gazdag ebéddel vendégelte meg őt és kísérőit. Ebéd után Gerlachhal, a követség tagjával, egy török főtiszt kíséretében megszemlélte a várat és úgy találta, hogy az egykor szép és fényes vár most romlásnak indult. Musztafa bég 1574—75-ben a váron jelentékenyebb javításokat végeztetett és a nagy dsámit is helyrehozatta. Segítőtársa Piri azáb aga volt, akit vitézségéért kitüntetésre terjesztett fel és a szultán őt 1500 akcse jutalomban részesítette, majd később szandsákbéggé tette meg. „Újvár" (Neuháusel) felépülése után Rudolf király és a keresztények egyre élénkebben foglalkoztak Esztergom visszavételének gondolatával. 1584-ben Kielmann András, a komáromi vár kapitánya váratlanul támadást intézett a vár ellen, amelyet csak nagy erőfeszítéssel tudott az őrség visszaverni. A várvédelemben Piri bég és más hat török vitézségükért a magas portától sok pénzt és jobbágyi jószágokat kaptak jutalmul. Kielmann András is a magyar király részéről kitüntetésben részesült, még azon évben őt a kanizsai vár parancsnokává nevezte ki. A komáromi várkapitányságot pedig Pálffy Miklós nyerte el," A XVI. század folyamán a vár főbb épületein még nem sok változás esett. Ungnád Kristóf követ az említett útleírásban (1573) felemlíti, hogy a vár Duna felé néző északi palotájának (curia) kápolnaterme és benne Szűz Máriának és a jósnőknek képei még megvoltak, de az alakok szemei keresztül voltak szúrva. Mellette közvetlenül egy más nagy terem volt, aranyozott mennyezettel, amelyre a magyar királyok arcképei voltak festve, de ezeknek az arcai is át voltak lyukgatva. A terem előtt egy szép nyitott folyosó volt a Dunára. Felemlíti a Bakács-kápolnát és a vár alatt lévő vízművet is. Wratiszláv báró útleírásában szintén megemlékezik a márványnyal kirakott Bakács-kápolnáról, melyben a törökök istentiszteletüket tartották. Ebből egy másik kápolnába lehetett jutni, ahol sok szentképet látott. Nem messze ezen kápolnától nagy palota volt, melyben a magyar királyok arcképei voltak láthatók. A palota mögött márványoszlopos szép folyosó húzódott végig, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a Dunára és a Garam vidékére. A folyosó alatt sziklába vájt „kútat" látott, mely oly mély volt, hogy a beléje dobott kő loccsanása csak kis idő múlva hallatszott fel. A vizet a várba nagy költséggel az érsekek által csináltatott vízművel hajtották fel. Erről Dzelalszáde török író is megemlékezik. Leirása szerint az alsó várban bizonyos helyen víztartó-medence volt, melybe a Dunából folyt a víz. A medence felett nagy kerék működött, amelynek segélyével az épületek alatt vezetett szűk rézcsövekben hajtották fel a vizet a felső várba. Pecsevi török történetíró a csövek hosszát 460 rőfre teszi. Levuklán János utazó pedig 1584-ben azt jegyezte fel, 1 Fábián János : Az esztergomi érsekség újvára 1545—1580. Esztergom, 1896. 2 Istvánffy : História de rebus Hung. 344. 1.