Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom szabad királyi megyei város törvényhatósági jogának története (I.)

36 Dr. Sántha József századaiban is megvoltak e tövisek, köztük azonban nyíltak a rózsák: az országfőváros, az Anjouk, a Bakács Tamás verőfényes napjai, meg annyi más és más, talán véres,, de a vérben is visszairigyelt eseményei Esztergom ősi városának. És feléled bennünk a vágy s kialakul az akarat, hogy a töviskoszorúba ismét rózsákat hozunk, mert amely város kibírta az ezerév minden viharát, az a mai nyomorúság ellenére is biztosan nézhet a jövő elé. A törvényhatósági jelleg Esztergom múltjának egyik részletkérdése, mely nem került még mélyrehatóbb vizsgálat alá. De ha csak részlet is, ma ez a törvényhatósági jog mint valamely elérendő, ideális állapot lebeg szemünk előtt; úgy tekintjük azt, mint amelynek a mult századok küzdelmei közt tetemes része volt abban, hogy városunk előbb az ország fővárosa, majd hosszú időkön át egyik legnevezetesebb városa lett, — s tekinti polgárságunk e jogot úgy, mint amelynek újra való visszaszerzése betetőzése lesz annak a nagyszabású fejlődésnek, melyet a város mai közönsége minden erőt megfeszítő beruházásaival, kedvező előjelek mellett, inaugurált. Mert bizonyos, hogy a törvényhatósági jog Esztergom jogállásának csillogó ékköve, mely a múltban is országhatártól-határig hatolt s mely ma is új fényt tudna vetni városunk fölé. Megokolt tehát, hogy figyelmünk e jog kutatása felé irányul. Ha már ma nem vagyunk birtokosai, legalább szemléljük, miként érvényesült, miként alakult és változott az elmúlt időkben. És ha közben meglátjuk, akkor se volt annak gyakorlása állandó, akkor is ki volt téve támadásoknak: megerősödünk abban a gondolatban, hogy a mai állapot sem örökös, s ha a városfejlesztésnek új életet jelentő hatása egészében érvényesülni fog, ismét meg lesz rá az alkalom, hogy a város régi jogosítványa birtokába jusson. E munka megírásánál forrásul szolgáltak az ország törvényei, melyek különösen a XVII. századig aránylag sokszor foglalkoznak Esztergommal; továbbá a város levéltári anyaga, melyet részint eredetiben, részint más munkák hiteles adatai alapján használtunk fel; végül Villányi Szaniszló, Wenzel Gusztáv, Timon Ákos, Dambrovszky Imre és Csuday Jenő művei, valamint egyéb művekben elszórt adatok. Kutatásaink összegezésénél szem előtt tartottuk, hogy itt nem egyszerű történelmi, hanem egyben jogtörténeti tételről van szó; ezért igyekeztünk nemcsak az események rajzát adni, hanem azonkívül a jogi tartalmat s annak fejlődését is vizsgálni s feltárni. Azzal tisztában voltunk, hogy sem adatgyűjtésünk nem teljes, sem a feldolgozás nem lesz hiánytalan, ám az sem végez teljesen haszontalan munkát, ki csak egy-két követ visz az épülethez; így munkánk legalább arra lesz jó, hogy hivatottabb vizsgáló felhasználhassa s könnyebben felépíthesse alapjukon a szép téma jól megkonstruált és maradandó értékű alkotását. Mivel pedig azok az adatok, melyeket tárgyunkról félkutatnunk sikerült, három hatalmas eseménnyel vannak tagolva, ez a három esemény okolja meg azt a felosztást, melyet értekezésünkben követni fogunk. Városunk törvényhatósági joga történetében ugyanis a következő főkorszakokat találjuk: az első a honalapítástól I. József kiváltságleveléig, 1708-ig terjed; a második 1708-tól a 48-as eseményekig,