Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról

Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. 27 (és udvarát) befogadni tartozik: lényegben ez mégis a királyi székhely feladását jelentette. IV. Béla még tovább ment. A tatárjárás után Budán várat és királyi palotát épített, a várhegy déli részén csupasz sziklákra épített esztergomi királyi palotát pedig (1249), amely ekkor már költséges helyreállításra szorult, Vancsai István érseknek, helyesebben az esztergomi érsekségnek átadta. A várhegyen azonban a tatárjárás elől menekült városi polgárok, a Szent István vértanú temploma és temetője, Szent Adalbert temploma és káptalana, valamint a prépost háza kivételével megmaradt helyeken letelepedési engedélyt kaptak, amiből sok zavar származott. Ezért IV. Béla 1125-ben az egész várhegyet mindenestül az érsekségnek adományozta, a várhegyre telepedett polgárokat pedig arra kötelezte, hogy vagy az érseki Vízivárosban, vagy régi helyükön építsenek maguknak lakást. így lett az egész várhegy érseki birtok, Esztergom ellenben így szűnt meg királyi főváros lenni. Az érseki Víziváros tulajdonképen csak a Duna felől és a déli oldalban kapott falakat. A déli fal a Mattyasóvszky-ház alatt halad a várhegynek, a ház előtt az utca közepén kerültek elő a vár belső kapujának hatalmas építményei. A Kolos-híd irányában állott a vizikapu, amelyen át a szigetre vezető átkelő út haladt. A vizikapu közelében, a mai plébánia-templom előde, a Szent Péter-templom állott. Bizonyosan mellette terült el Víziváros piaca (fórum). Közte és a bazilika között már a várhegy aljában Szent István első vértanúról nevezett második templomot építették bizonyosan emlékezetül a várhegyen álló ősrégi templomocskára, melyet egy ideig a polgárok is használtak. A várhegy aljában épült templom helyén ma a vízivárosi plébánia épületét látjuk, mely tulajdonképen a XVIII. században (1708—1714) épített templomból van átalakítva. Délfelé szintén keresnek egy templomot, a ferencrendieknek Szent Lászlóról nevezett templomát és kolostorát a mai zárda-templom környékén, amiről azonban okleveles adat, tudomásunk szerint — a XVIII. századi Turóczit kivéve — nem szól. Észak felé a várfal közelében Szent György kis temploma állott. A katonai és vallási jelentőségű vár és Víziváros mintegy zárt egység merőben különbözött a polgári jellegű királyi várostól és azoktól a királyi, illetve káptalani falvaktól, melyek a várhegy, illetve a királyi város körül alakultak. Esztergom királyi város eredetileg teljes egészében királyi birtok volt. A város jellegét egyrészt az a nagy palota (palacium magnum) adta meg, melyet a latin oklevelek is Zenie palotájának neveznek (ma Szenyepalotájának mondanók), másrészt meg a fórum, a piactér, nagyjából a mai Széchenyi-tér helyén, de délebbre terjedve. Zeniepalotája nevét talán egy Xénia nevű hercegnőtől kapta, de ez még nem ad biztos felvilágosítást az épület eredetére vonatkozóan. Magyary Szulpic azt a hagyományt jegyezte föl, hogy Szent István ebben a házban született, a ház régi, kitűnő vizű kútjáról meg azt is hallani, hogy ezzel keresztelték első királyunkat. Ha már most tekintetbe vesszük a várhegy királyi palotájáról mondottakat, lehetségesnek, sőt valószínűnek kell vennünk azt a föltevést, hogy az első királyi.