Esztergom Évlapjai 1928

TÁRSULATI ÜGYEK - Dr. Balogh Albin: A múzeumigazgató jelentése az 1926. évről

Társulati ügyek. 59 a keramikában gazdagította a múzeumot. Középkori agyagedényekben — természetesen a nemzeti múzeum után és a mennyiséget tekintve — a hazai múzeumok között ma már mi vagyunk a leggazdagabbak és unikumszámba mennek azok az óriás edények is, melyek apró darabokból összeállítva ma múzeumunk büszkeségei. E kiemelkedő darabok mellett minden korból kerültek elő leletek, melyeket azonban csak naponkinti utánjárással sikerült a múzeum számára megmenteni. Sajnos, több tárgy még így is idegen kézre került, nem egyszer megtörtént, hogy a munkásoktól ellopták. Közönségünk egy része, munkások és tanult polgárok között egyaránt, még mindig nem emelkedett odáig, hogy méltányolja a múzeumot, mely a közönségé, tehát az övé is. Nem egy minden hozzáértés nélkül, magának akar gyűjteni, holott az így elharácsolt tárgyak sorsa legtöbbször a pusztulás, a helyi és nemzeti történelem emlékei így tönkre mennek s a hozzáértés, nélkül való gyűjtögetés a tudománynak pótolhatatlan károkat okoz. És ha a múzeum a köz érdekében szót emel, még rossz néven veszik és kellemetlenségeket, nehézségeket okoznak. Szerencsére mindig többen vannak — az egyszerű munkások között is — olyanok, akik megértik a múzeum törekvéseit. E téren is ki kell emelnem Esztergom város előzékenységét, mellyel a vízvezetéki munkálatok alkalmával előkerült tárgyak megszerzésére egyedül a múzeumot jogosította föl. Meg kell emlékeznem Szalády mérnök úrról is, aki a leleteket különös gonddal ellenőrizte és nevezetesen nemrégiben a Szenttamáshegyen egy török fazekasnak, sajnos, feldúlt műhelyét az ő közreműködésével tárhattuk föl, sőt ennek közelében egy középkori épületnek, valószínűleg a szenttamási prépostságnak romjaira is rájöttünk. (E lelet azonban nem tartozik ezévi jelentésünkbe.) Az ásatások során különösen a sárisápi őskeresztény sírkápolna föltárása jelentős, mert megyénkben eddigelé a római-kori kereszténység emlékeiről egyáltalán nem tudtunk és most a kápolna alapfalai, az apszisában levő szarkofág és a töredékekben összeszedett falfestmények a pannóniai római építészetnek és festészetnek is értékes maradványait juttatták birtokunkba. Ásatásokat folytatott azután a múzeum Bajóton, Mogyorósbányán és Süttőn tekintélyes eredménnyel. Alapos reményünk van arra is, hogy ez ásatások folytatásával a régibb vaskornak, a hallstatti korszaknak a soproni Purgstallal vetekedő telepét fogjuk föltárni, ami a hazai őskori kutatásoknak jelentős eredményéül tekinthető. (Ezen ásatások eredményei, mivel még befejezetlenek, ez évi beszámolónkban nincsenek felsorolva.) És az ásatások nemcsak a múzeum gyarapodását szolgálták, hanem talán még fontosabbak tudományos szempontból. Archaeologiai kutatások nélkül nem lehet szó komoly helytörténetről s így e fáradságos munkálatok megindítására nemcsak szükség volt, hanem rendszeres folytatásuk mind a múzeum gyarapítása, mind pedig a tudomány szempontjából föltétlen követelmény. Őszinte köszönettel kell itt megemlítenem Esztergom-Komárom vármegye közönségének, különösen Palkovics László alispán úrnak