Esztergom Évlapjai 1928

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Krónikás (Sfp.): Bors főispán palotája Esztergomban

50 Rövid közlemények. jához tartozó Bors, Pous és Péter nemzetségeinek Paláston kívül Barson, Váradon, Nemcsényben és Vezekényen is voltak birtokai, mely helynevekről a XV. századtól kezdve az egyes családágak is magukat elnevezvén, utódaikban közülök ezen neveken ma is többen élnek. Palásthy Pál felszentelt püspök és esztergomi kanonok erről a kiterjedt nemzetségről két kötetnyi munkát írt.

1 A végrendeletet azonban közelebbről vizsgálván és annak egyes adatait más okiratok tartalmával is összevetvén, arra a következtetésre jutunk, hogy az Esztergomban főúri kúriával bírt Bors ispán nem azonos a Beés családjához tartozó Borssal, akinek talán az öregapja volt a Táborhegyénél kitüntetett vitéz, mert egy 1284. év április 7-én kelt határjáró-levélben a barsmegyei Resnica földje átadásánál „comes Petrus cum filio Bors, Bees filius, Bees filius Bees cum fratre suo Bors, item Zocho, Bense, Domus et Miko iobagiones Castri Borsensis" mint Bars várának lakói voltak jelen, tehát ezek mind ott is éltek.

2 Bors főispán nem a barsmegyei, hanem a sopronmegyei Domonkos bán családjából származott. Esztergomban kúriával bírt Bors ispán kilétének helyes meghatározására az ve.zetett, hogy a felesége által 1231-ben tett végrendelet aláírói között Éliás apát is szerepel szent Mária hegyéről, aki bizonyára nem ok nélkül és véletlenül volt jelen a végrendelet csinálásánál. Megvan ugyanis Bors ispánnak egy 1222. évben kelt, Konrád apát és a szent Mária hegyen lévő egész konvent jelenlétében sajátkezűleg írt és saját pecsétjével ellátott levele, amelyben ezen monostor számára „Menyhárt és Prozzung" praediumainak jövedelméből és terméséből minden évben bizonyos hányadot biztosít.

3 Még több más adatot találunk II. Endre királynak egy 1225-ben kelt, de Kollár és Fejér által a monostorhoz tartozó sok egyéb birtok és szabadalom felsorolása miatt hitelességében kétségbe vont levelében, melyből megtudjuk, „quod noster cognatus et in omnibus fidelis Bors Comes" vagyis Bors ispán, a királynak rokona és meghitt embere, azon kérelemmel járult hozzá: erősítené meg boldog emlékű édesatyjának, Domonkos bánnak az ő és utódai lelki üdvéért, de a maga váltságául is azért, mert neki nem kellett a Szentföldre a keresztesekkel elmennie, a Ciszterciták Boldogságos Szűz Máriáról nevezett monostora számára, Béla király jóváhagyásával, tett birtokadományozását, valamint azt is, amit a felesége és édesanyja beleegyezésével a monostornak ő adományozott. A birtokadományok között első helyen „Altimontis", a nagy hegyhez (melyen a monostor épült) tartozó „Meynhart et Laztay" praediumok említtetnek, melyeket az atyja Florencz ispántól, ez pedig Dénes ispántól vett meg, és a Répce-folyó és a Sopronba vivő út között terülnek el. Laztay birtok jövedelmét élte fogytáig haszonélvezetül magának tartja fönn; halála után azonban az is teljesen a monostor tulajdonába megy át, akár lesz neki fiú örököse, akár nem. Oda adja továbbá „Mrxna et Prozna" nevű praediumokat is, amelyek 1 Palásthy Pál: A Palásthyak 1—II. Budapest, 1890 -91. 2 Knauz: M. II. 180. 159. 3 Fejér György: Cod. Dipl. Tom. III. vol. I. 367. 1.