Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában II.

Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában. 35 Cssteügom as 1848-as idők cefot?meszméí áramlatában. Irta : dr. Sántha József városi tanácsos. III. A lelkesedés és megértés tehát, mely a város közönségében a szabadelvű eszmék s az alkotmányos fejlődés iránt mindig meg volt, a 48-as pesti események hatása alatt csak fokozódott, s miként láttuk, a 48-as törvények végrehajtása terén élénken éreztette hatását. Csakhamar elkövetkezett azonban az az idő, midőn nem volt elég a lelkesedés, a szavazat leadása, hanem áldozatokra is szükség lett. Áldozatokra, hiszen az átalakulás a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem volt képes teljesen átszervezni az ország pénzügyeit a közteherviselés szellemében ; áldozatokra, hiszen az új alkotmány csakhamar nemcsak szellemi, hanem fegyveres támadásnak is volt kitéve. Most kellett tehát elválnia, a lelkesedés nem volt-e csak lobbanékony szalmaláng, hanem igazi őserő, mely anyagi és fizikai áldozatokra is képes? Az elsőre, az anyagi áldozatokra hamarosan szükség lett. Minthogy Esztergom, mint a következőkben még részletesebben is ki fogjuk fejteni, az ország városaiban az elsők közt alakította meg a maga nemzetőrségét, gondoskodni kellett arról, hogy az megfelelő élelemmel, ruhával s fegyverzettel láttassék el, ami bizony pénzbe került. De nemsokára megérkezett Szemere belügyminiszter leirata is, melyben az ország szükségleteinek fedezhetése céljából adakozásra hívja fel a közönséget. Pinke főbíró a belügyminiszteri leiratot május 23-án a városháza udvarán tartott közgyűlésen terjeszti elő, mely — a jegyzőkönyv szavai szerint — a hazafias felszólításnak közös lelkesedéssel hódol; egyben hat bizottságot alakít, mely házról-házra járva fogja összegyűjteni az adományokat, a céheket a céhbiztosok útján hívja fel adakozásra, a takarékpénztárt pedig a jelenvolt igazgatója útján, míg a begyűlt adományok kezelését a város vezetősége vállalja magára. (Tanácsjegyzőkönyv 1848/994.) A gyűjtés eredményéről már junius 1-én beszámolnak Maurovich Rezső és Kakass Ferenc kapitány. Az összes eredmény 2073 forint 23 krajcár készpénz és öt darab arany természetben. Az adományok közt volt még egy ezüst kard, több ezüst pohár, ezüst gomb, ezüst pénz, ezüst kupakú pipa, 2 72 pozsonyi mérő gabona stb. Legnagyobb adományt a Takarékpénztár nyújtotta, mely maga 500 forintot adott; Meszéna János 30, a csizmadia céh 20, a sütő céh 15, a szabó céh 10 forintot adományozott. A többi adakozás igen kis összegekről szól; alig találunk benne 4—5 forintos adományokat, a legtöbb 20—30 krajcáros adományból gyűlik össze. (1848/11. 69 ) Ezzel azonban nem zárják le a gyűjtést, hanem tovább folytatják azt a kiküldött bizottságok. Az újabb jelentést július 19-én terjesztik elő, de már még gyengébb eredménnyel. Mert míg az első gyűjtés május 23-tól június l-ig, tehát egy hét alatt két ezer forinton felül hozott, a második június 2-től július 19-ig, tehát másfél hónap alatt 3*