Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején

84 Dr. Lukcsics Pál tudunk. 1518. március 25-én Sz. Dömötör napján évenkint mondandó votiv-mise mondására 100 arany forintot deponál Nyári Dömötör püspök. 1520. június 16-án Banczai Mátyás kanonok a primás boldogult „hwzar"-kapitányának, Horwath Mihálynak megbízásából 200 forintnyi alapítványt tesz le a káptalannál, hogy évenkint Sz. Márk ev. másnapján a székesegyházi Sz. kereszt oltárán énekes votiv-mise mondassák. Ugyancsak 1524-ben votiv-mise mondására ajánlja fel a Sz. Anna városrészben vásárolt házát Endrődi Miklós kanonok is. Az eszmék és tények felfogását illetőleg kereshetnek az emberek új szempontokat, de mindig voltak és lesznek egyének, kik az örök egyház iránti hűségüket kegyes alapítványok formájában is dokumentálják. A mult századokban létesített mise- és egyéb alapítványoknak ma már talán emléke sem él, de a szellem, mely a jót, a szépet és nemeset valóra akarta és akarja váltani, ma is él köztünk és nincs alávetve a sors változásainak. V. Káptalani belső ügyek. Tudjuk, hogy a káptalan feje a mindenkori nagyprépost. 0 képviseli annak érdekeit, a káptalan viselt dolgaiért is ő felelős. Elképzelhetjük, hogy egy olyan nagy káptalannak, mint az esztergominak mily sok érintkezése lehetett úgy világi, mint egyházi hatóságokkal. Ez időben Rómában egyik kanonok-társuk képviseli érdekeiket. A káptalani ügyek hazai érdekképviseletével pedig 1509 —1519-ig a maguk közül választott ügyészt, úgynevezett procuratort bízzák meg. A római szentszéknél való képviseletre azért volt szükségük, mert a káptalanba 1503-ban bekebelezett Boldogságos Sz. Mária kápolnájának ügyét kellett tisztázni. Az e tárgyban hozott kápt. határozatokról, sem az ügy lényegéről jegyzőkönyvünk semmiféle felvilágosítással nem szolgál. Csak annyit tudunk róla, hogy az 1508. január 13-iki kápt. ülés a kápolna ügyének elintézésére bizottságot küldött ki. E bizottság tagjai voltak: Nekczei János orapiai püspök, a honti főesperes, Athyai Miklós olvasókanonok, Pesti Gergely, Váradi János, Budai Bálint és Soklyói Péter kanonokok. A bizottság kiküldésével csak azt akarták elérni, hogy a káptalan ellenfele a titokban tett ellenintézkedésekről semmit se tudjon meg. 1509. január 2-án pedig fenti ügyben római ügyvédeiknek sürgető leveleket küldenek. A káptalani üléseken tárgyalják le az egymásközti ellentéteket. Ha valakinek társa ellen panasza volt, jogorvoslatért a káptalanhoz fordult. 1501. január 12-én például Szöllősi Lőrinc kanonok Esztergomi Dénes társát a Sz. Anna városrészből befolyó ajándékok (muneralia) elkezelésével gyanúsítja meg. A káptalan azonban Esztergominak elégtételt adott akkor, mikor kimondta, hogy ezen szolgáltatások mindig szétosztásra kerültek a kápt. tagok közt. 1509-ben ugyancsak gazdasági okokból kifolyólag nézeteltérés támadt Garai Antal és Szöllősi Lőrinc kanonokok között. A nyéki veremben deponált s közben elromlott gyümölcs árának megtérítése ügyében nem tudtak egymásközt megegyezni, miért is a káptalan tett igazságot közöttük. 1511ben pedig a káptalan rosszalását fejezte ki afölött, hogy Ibrányi István kanonok Sz. Erzsébet házába önkényűleg telepedett be. Sokkal érde-