Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején

78 Dr. Lukcsics Pál és tizedgyűjtők elszámolásainak felülvizsgálására Kaplyoni László szentgyörgymezei prépostot, Endrődi Miklós, Azzonfalvai Máté és Szentesi Kerubin kanonokokat küldik ki. Mint ezekből is láthatjuk, az esztergomi káptalannak ezidőben mintaszerűen kezelt gazdasága volt, bár azt is meg kell engednünk, hogy a jövedelmek oly pontos ellenőrzésében nagy szerepe volt az egyesek által támasztott ama véleménynek, hogy a jövedelmek szétosztásában megrövidültek. A jegyzőkönyv a káptalan két fizetett alkalmazottjáról is megemlékezik, igaz, hogy mindegyikről csak egyszer és más-más évben. Az 1517. augusztus 19-iki káptalani ülésen Simonyi Zsigmond nemest a káptalani katonaság kapitányává választják avval a feltétellel, hogy a katonák „nyargalás" néven ismert fizetése („salarium armigerorum vulgo yargalas nuncupatur") szeptember elsejétől kezdődjék. Káptalani küldönc szerepét tölthette be az 1526. április 17-én felfogadott Haczaki Székely Gergely („Greg. Zekel de Haczak"). Évi konvenciója: 23 fr., 12 fertály gabona, 6 fertály zab, 2 kaszálónyi rét. Szolgálni tartozott pedig egy jó lóval és állandóan a Sz. Anna városrészben kellett laknia, hogy állandóan a káptalan rendelkezésére álljon. Küldetésének költségeit a káptalan megtéríteni igérte. Többet a szervezetről nem tudunk. III. A jövedelem szétosztása. A káptalan nem mondhatni, hogy csak a jövedelmek szétosztására gondolt, hanem gondoskodott arról is, hogy a jövedelmet adó birtokok jókarban tartassanak. Jobbágyainak, kik elhagyott területet vesznek művelés alá, több évre elengedi a rendes adót. 1510. október 18-án például „Tancher" Dámján, „Lachek" Máté, Dudák Pál és Varga („Sutor") Zsigmond németi jobbágyoknak ezért engedélyez 8 évi adómentességet. Nagy súlyt helyez azonban a szőllőművelés ápolására. Szőllődézsma fizetése alól felmentést ad 1510. június 15-én 10 évre a „Zazd, Therbeghecz és Alsóchehy" lakosoknak, 1511. április 14-én pedig Dégi Bernald nemes kérésére 8 évre a Poridva hegyen új szőllőt ültetőknek, 1524. október 31-én pedig 6 évre Kővári Pál honti alispán kővári jobbágyainak ad hasonló okból felmentést. Mivel pedig a hegyaljai vidéket 8 éven át fagy pusztította, 1524. október 31-én a hegyaljai késbe tartozó hontmegyei „Therbewcz" és a „Csabragh" várához tartozó Györk község szőllőbirtokosainak 4 évi szőllőtizedet enged el. Ha az egyes jobbágyközségeknek nincs erdejük, másik községéből enged át nekik és ezt teszi a kevés szántófölddel bíró falvakkal is. Meg kell jegyeznünk, hogy ez nem usus, mi is csak az ebedi és gyarmati határvillongásban 1513. június 26-án hozott káptalani Ítéletben láttuk ezt. Úgy látjuk, hogy a dorogi káptalani szőllő is pusztulásnak indult, mert 1514. május 12-én a szőllőművelőknek a földadó fizetését elengedi. Ok nélkül azonban jövedelmeit nem engedi csökkenni; kivételes esetnek tekinthetjük azt, hogy 1513. november 21-én István aléneklő kanonok testvérének, Benedeknek elengedte az 1509—1518. évi rendes adóját. Vigyáz arra, hogy kápt. birtokot olyanok béreljenek, kik eddig is becsületesen viselkedtek a káptalannal szemben. Legalább is erre vall 1511.-ből való azon megjegyzés, hogy a