Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején

Dr. Csernoch János hercegprímás tevékenysége az esztergomi érseki székben. 69 Az országnak és vele együtt az ősi esztergomi főegyházmegyének szétdarabolása mérhetetlen súllyal nehezedett lelkére. Az egyházmegye elszakított része 1922. évi május 29-én teljesen kivonatott joghatósága alól és külön apostoli adminisztrátort kapott. Tetézte a csapásokat az a gyilkosság, amelynek Szakolcán élő öccse és ennek neje áldozata lett. S mindezen csapások közepette mindenkoron megtartotta lelki egyensúlyát és szenvedve tovább dolgozott. Betegségét, mely az utólagos orvosi megállapítás szerint máját, veséit és tüdejét lepte el, az Isten akaratában való legteljesebb megnyugvással minden panaszszó nélkül viselte. Kivételes lelkierejét azzal is megmutatta, hogy a haldoklók szentségeinek felvételekor, a kórral küzdve, erejének végső megfeszítésével, megjelent káptalanéhoz és papjaihoz buzdító szavakat intézett. Kivételes egyénisége, egyszerű és munkás élete, sok szenvedése országszerte óriási tekintélyt és tiszteletet szerzett neki. Ennek a tiszteletnek megható megnyilatkozása volt az a nagy aggódás és részvét, amely betegségét kisérte és az a mélységes gyász, mely 1927. július 25-én reggel :

!/j6-kor bekövetkezett halála és 29-én végbement temetése alkalmával megnyilvánult. Valóban az volt, aminek tömör sírfelirata jellemzi: „Pontificum decus. Ecclesiae robur. Patriae columen". Asessteegomífőkáptalanamobáesi oésE idején. (1500-152?.) Irta : dr. Lukcsics Pál, B. Eötvös József Collegiumi tanár. Az ezeréves Magyarország művészeti és históriai emlékei részint a tatárdúlás, részint a nyugati műveltség ellen irányuló török támadások következtében rombadőltek, szétfoszlottak, avagy széthurcoltattak. Ez utóbbi sorsban részesült az esztergomi főkáptalan üléseinek jegyzőkönyve is, mely most a bolognai egyetemi könyvtár latin kódexeinek 634. száma alatt található. A kódex Marsigli Alajos grófnak, a török elleni küzdelem egyik vezérének ajándéka és hagyatéka révén került szülővárosa egyetemének birtokába. Marsigli Buda visszafoglalásakor Corvinákat keresve a budai könyvtárban találta a fenti kódexet, melyet egy másik kisebb jelentőségűvel együtt magához vett. A kisebb jelentőségű kódex sz. Ferenc reguláit tartalmazza, írta pedig Varsói Kristóf, egyik Bécs melletti kolostor szerzetese. Magyar jelentősége csak anynyiban van, hogy valamelyik budai kolostor könyvtárába kerülhetett ez a könyv, melybe XV. századi írással a következő megjegyzést írták bele : „Iste liber concessus est ad usum fratris Raphaelis de Gorlitz." E kódex 239 papírlapból áll, végén az ekkorbeli munkáknál szokásos Genesis leírásával. Reánk, különösen az esztergomiakra nézve sokkal fontosabb a föntebb említett főkáptalani ülések jegyzőkönyve. Bizonyára a káptalannak valamelyik tagja révén került Budára, de hogy