Esztergom Évlapjai 1927

TÁRSULATI ÜGYEK - Dr. Balogh Albin: A múzeumigazgató jelentése

Társulati ügyek. 53 sünkre, ahol a múzeumi anyag egy része raktárszerűen ugyan, de mégis kiállítható s ezzel a régi korok emlékei iránt való érdeklődést ébren tarthatjuk, sőt fokozhatjuk. A bér pedig, melyet a társulat a helyiségért az idén fizetett, oly csekély, hogy egyéb lakbérekhez képest egy milliónál többre tehető a társulatnak bérelengedés címén juttatott ajándék. Megfelelőnek azonban a múzeum jelenlegi elhelyezését semmiképen sem mondhatjuk. A nehéz ügy megoldása érdekében a múzeum jelenlegi vezetője már régebben is tett kísérleteket. Már-már úgy látszott, hogy Láhny Mihály nagyszerű áldozatkészsége, mellyel a múzeum gyors elhelyezését óhajtotta biztosítani, fedél alá juttatja a hontalan múzeumot, ámde az egész akció hamarosan zátonyra került, az elhelyezés ügye a társulat nagy kárára egészen megakadt. A szomorú sorsban tengődő múzeum ügyét ekkor gróf Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszter úr volt kegyes fölkarolni azzal kapcsolatban, hogy Esztergom város számára lehetővé tette modern elemi iskolák emelését. E hatalmas alkotás bőkezű támogatásának egyik feltételéül ugyanis kikötötte, hogy a város a városháza mellett lévő elemi iskolák egyikét a múzeum céljaira engedje át. Azt hiszem, elemi kötelességünk Őnagyméltósága előtt a társulat mélységes háláját és köszönetét tolmácsolni a múzeum iránt tanúsított nagy jóindulatáért, a város kultúrájának kegyes fölkarolásáért. De igazságtalanok volnánk ha megfeledkeznénk Mátéffy Viktor prépostplébános, nemzetgyűlési képviselő úrról, akinek hathatós közbenjárása döntő tényező volt a miniszter úrnál az elemi iskolák s ezzel a múzeum ügyében, úgyhogy mind Esztergom város, mind a társulat igaz hálájára szerzett ismét érdemet. A jobb jövőbe vetett biztató remény jegyében megindult a munka a múzeum fejlesztése, új anyag gyűjtése érdekében is, amiben a dolog természete szerint és múzeumunk archaeologiai jellege értelmében az ásatásoknak kell a legfontosabb tényezőnek lenniA vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a lefolyt évre három millió koronát utalt ki a múzeumi ásatások céljaira. Ebből a múzeum vezetője Radványi múzeumőr úr lelkes közreműködésével Péliföldszentkereszten, Bajóton, Nyergesújfalun, Sárisápon próbaásatást végzett, Esztergomban a Szenttamás hegyen, a vasúti állomás mellett és a laposi „dűlőben pedig rendszeres ásatás folyt. Az esztergomi várhegyen Őeminenciájának, a bíboros hercegprímás úrnak engedélyével egy barlangot nyitottunk, mely török-kori kazamátának bizonyult. Ennek belsőbb, mélyebben fekvő folyosójába kőlépcsők vezetnek De mivel őskori leleleteknek, településnek e helyen semmi nyoma, a feltárást abbahagytuk. Itt kell hálával megemlékeznem az ásatások sorrendjében a péliföldszentkereszti szalézi rendháznak, Baits György bajóti, Kégly József sárisápi jegyző uraknak, továbbá Mohácsi János esztergomi szőllősgazdának, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak, azonkívül Fogarasy István máv főmérnök, Juhász Sándor állomásfőnök, végül dr. Szomor Aurél és Kiss János katonai parancsnok uraknak szíves előzékenységéről és támogatásáról, mellyel ásatásainkat elősegíteni szívesek voltak.