Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Keményfy Kálmán Dániel: Pór Antal (életrajz)

4 Keményfy K. Dániel Hatala Péter, Zádori János, Vaszary Kolos, Galambos Kálmán, Alvinczy Ferenc, Vagner József, Fábián János, Winter Zsigmond, Mladoniczky Ferenc, Mérv Etel. A tudományos érzék fejlesztésére Pórnál kétségtelenül hatottak Bécsnek, mind világvárosnak tudományos híre, művészete, híres egyeteme, tanárai, tudósai. Dankó József volt akkor a Pazmaneum prefektusa, aki útbaigazításokkal, magyarázatokkal, korszerű könyvekkel készséggel szolgált és szívesen kalauzolta a pazmanítákat a muzeumokban, műgyüjteményekben, mindazon kulturális képzőművészeti intézményekben, amelyek művelői hatással voltak az ifjakra. Pesthez hasonlítva, Bécs akkor még nagyon előnyben volt, messze túlhaladta kulturánkat s így a látókört a látottak nagyban emelték. E hatás indította Pórt a sűrű olvasásra, tanulmányozásra s a nyelvek tanulására. Akkor 1854 nov. 1-től kezdte egy vaskos kötetben, amit hagyatékában találtam, impreszióit, olvasmányairól jegyzeteit, az olvasottak nevezetesebb vagy megragadóbb kitételeit, megfigyeléseit és a könyvészetét összegyűjteni, ami közös jellemvonása az irói mesterségre készülőknek. Érdekesek a feljegyzések, mert jelzik, hogy gyűjtőjüket micsoda eszmék ragadják meg. Nagyrésze még nem jeleníti meg előttünk a történetirót; inkább az általános világműveltséget elsajátítani törekvő áll előttünk. Csakis Pázmányról szóló feljegyzései sejtetik a jövő történetíróját. Mikor 1857-ben a theologiát a bécsi egyetemen bevégezte, kánoni kor hiánya miatt még nem szentelték mindjárt fel- De állásbeli kinevezést a nagyszombati érseki főgimnáziumhoz, mint tanár, már kapott. Mivel szakszerűen kiképzett tanár akart lenni, onnét egy év múlva újra visszatért Bécsbe s az egyetem bölcsészeti fakultásán a történelmet Aschbach, Eitelberger, Sickel tanároktól hallgatta, akiktől nemcsak tanári tudást, hanem történetkutató szellemet s methodust is szerzett. Közben 1857 október 20-án áldozópappá szentelték s bécsi egyetemi történeti tanulmányai után, véglegesen 1860-ban foglalta le a nagyszombati tanári székét. Kiváló környezetbe került itt Pór, ami tanári önérzetét csak fej" lesztette. Abban az időben a nagyszombati tanárság az egyházmegyei papság szellemi elitségét jelentette. A püspökök szemináriumának nevezték a nagyszombati tanári testületet- Ez idő szerint a kollegák között Szuppan Zsigmond, Meszlényi Gyula, Hidassy Kornél, Szilányi Ferenc, Graeffel János, Aschener Tivadar, Fraknói Vilmos, Lassú Lajos, Lollok Józset, Rajner Lajos nevekkel találkozunk, akik mind illustris tagjai a magyar klérusnak. Pór Nagyszombatban szükséges pozíciót töltött be. Az idegenajku városban missziót teljesített egy olyan erős nemzeti érzelmű történelem- s irodalom-tanár (a magyart is tanította), mint amilyen ő volt. Erről legfényesebb elismerést főigazgatója állította ki 1872-ben, amikor Pór esztergomi plébánossá lett. A búcsúzó főigazgató leiratában nemcsak a kitűnő tanárt magasztalja, hanem egyben azt a férfiút, aki tanítványaiban a magyar nemzeti irányt s törekvéseket megszilárdítani törekedett. Nagyszombatban különben oly népszerű volt Pór Antal, hogy Ocskovszky Ferenccel szemben plébánosnak akarták megválasztani, Prileszky Tádéval szemben pedig képviselőnek.