Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában

Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában. 27 azok, kik a szabadságban bizonyos törvényen kívüliséget láttak. A zsidók elleni ellenszenv még a nyílt népgyűlésen is kitör s midőn a március 29--Í népgyűlésen Meszéna János tanácsnok a kedélyek lecsillapítása végett felszólal, még megvesztegetéssel is meggyanúsítják. Meszéna igen lelkére veszi a támadást, mely 10 éves tisztviselői működés után éri s március 31-én kelt beadványában állásáról is lemond. „Nem tagadom, felette sújtó s ép azért határozó vala rám nézve a március 29,-i népgyűlésnek az izraeliták ügyében emelt szavaim folytán nyilvánult keserű hangulata. Vele járult egyszersmind az is, hogy találkoznának, kik tiszta meggyőződésből... eredett felszólalásomat alacsony megvesztegetésnek tulajdonítva, becsületemet, hitemet nyiltan cégérezik" — mondja a keserű hangú lemondó levél- (Levéltár 48/1 — 180.) A zsidók elleni hangulatnak első áldozata tehát a tevékeny tisztviselő távozása volt, ki a meggyanusítás miatt való elkeseredésében 10 évi szolgálat után hirtelen elhatározással lemond állásáról. A hangulat azonban tovább forr- A március 31.-i tanácsülésen Kakass Ferenc városkapitány jelenti, hogy a zsidók ellen nagy ingerültség van s ki akarják őket a városból űzni, úgy hogy már ismételt éjjeli csoportosulások is voltak. A tanács ezért elrendeli, hogy a városban csak azon izraeliták tartózkodhatnak, kik a város kötelékébe fel vannak véve, a többieknek azonnal távozniok kell s az idevalók még vendégül se tarthatják őket. Hogy pedig a további rendzavarásnak elejét vegyék, a nemzetőrség egy-egy századát rendelik ki éjjeli szolgálatra. Még ezen erélyes működés se vezetett kielégítő eredményre. Áprilisban a zavargás új erővel tör ki és egy alkalommal csak Besze János ügyvéd, őrparancsnok személyes bátorsága előzi meg a vérontást és pusztítást. (Monografia 401. 1.) A rendfenntartási bizottság tehát tovább megy s oly intézkedést ad ki, hogy esti 10 óra után az utcán csoportosulni tilos. A zsidók elleni izgatás miatt Szalóki Tódort és 2 társát le is tartóztatják; minthogy azonban határozott bizonyítékot nem lehetett ellenük találni, az április 5.-i bizottmányi ülés megfeddés után elbocsátja őket. (48/1. 220.) Az izraeliták elleni támadások a minisztériumnak is tudomására jutnak. A miniszteri országos ideiglenes bizottmány: Klauzál Gábor, Szemere Bertalan és Pulszky Ferenc aláírta április l.-i rendeletével emiatt a városbírónak szemrehányást tesz, a jövőbeni zavargásokért a bírót teszi személyében felelőssé s felhatalmazza, hogy végső esetben a nemzetőrségen kívül a sorkatonaságot is vegye igénybe. A rendelet birtokában Pinke nyomban hirdetményt tesz közzé, melyben minden polgár személyének megvédését — valláskülönbség nélkül — a nemzeti őrsereg becsületére bízza s kijelenti, hogy akik a személy- és vagyonbiztonságot megsértik, az okozandó kárért személyükkel s minden vagyonukkal felelősek. A rendkívül komolyhangú felhívásnak s a tett erélyes intézkedésnek végre eredménye is van ; a zsidók elleni kitörések megszűnnek, legalább is azokról a későbbi időkben feljegyzés nincs. Ugyancsak visszás tünet gyanánt jelentkezett az élelmiszerek árainak hirtelen emelkedése is- Igaz, hogy ebben bizonyos lélektani momentum is közrejátszik, mert a politikai változásoknál szinte állandóan felvetődik kisebb-nagyobb fokban a bizonytalanság érzete; ennek következté-