Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II

Esztergom vára és ostromai. egyik a házi, a másik az istállói osztály volt. Az elsőbe tartoztak az ajtónálló és teremőri tisztek, 7 apród és felügyelőjük, 3 szobainas, 1 portás, 1 küldönc, 1 hajómester és 1 fürdős. Az utóbbihoz számították a főlovászmestert, 2 istállómestert és 4 futárt, akik egyúttal kengyelfutók voltak. A tárnokmester közvetlen személyzete volt: 1 sáfár két szolgájával, 1 szappanozó, 1 ezüsttisztító és 2 ruhainas ; az érsek összes ezüst- és ruhaneműinek a gondviselése, ugyanis, ő hozzá tartozott. Az udvarmester hatásköre a háztartásra, konyha- és asztalszolgálatra terjedt ki. Alárendeltjei voltak: a pohárnok, felmetélő-, pinczeés föltálalómesterek, a konyhakiadásokat jegyző sáfár, 2 vadász, 3 ételfogó-inas, 6 szakács, ugyanannyi segéddel, 2 konyhaszolga, 1 fűszerkészítő, 1 fűszertárnok, 3 edénymosó, 1 hordár és 1 kályhafűtő, valamint a váronkivül lakó fehérnemű varrónők, (az érseknek Esztergomban, Bécsben és Budán voltak varrónői). Az udvari tisztviselők is az érsektől fizetett külön cselédséggel rendelkeztek, ezek száma 24 volt; ezekkel együtt az egész udvari személyzet 245 főre rúgott. Az uralkodók látogatásai és egyéb vendégségek, természetesen, a konyhatartást nagyon megnövesztették. 1489-ben 177 szarvasmarha, 200 birka, 238 sertés, 58 oldal szalonna, 534 sajt, 2000 különféle fajú hal és a vadak sokasága fogyott el az érseki udvarnál. A konyhára fordított készpénzkiadás ez évben 3450 dukát (77421 frank) volt. Ebbe a konyhaszolgálat, eszközök, tüzelő, szállítások és só nincsen beszámítva. Több száz akó bor is fogyott el. A finomabb borokra ez évben 5470 és V2 frankot adtak ki. A birtokkezelő tiszteknek a katonai szolgálat miatt állomáshelyeikről gyakran huzamosabb ideig való távozása a föld mívelésére igen károsan hatott, mert nem fordíthattak amiatt a felületes és hanyag úrbéri munkára kellő felügyeletet. Az úrbéri munka pénzzel való megváltásának is vannak ugyan nyomai, de ez egyedül a pénzhajhászat céljából történt. A gabonatermés általában még a belfogyasztásra sem volt elégséges. A vár részére 280 szekér tűzifát, a vár kovácsai, lakatosai és lőporkészítője számára pedig 50 szekér szenet készpénzen vettek. Az érsekség főpénzforrásai a földesúri, a királyi és a papi haszonvételek voltak. Az úrbéri jövedelmek házikezelés, megváltás vagy haszonbérbeadás útján folytak be. Az utóbbit a főurak és érsek tisztviselői atsaját nyerészkedésükre használták ki. így Máté liptói főispán a nagykéri uradalom kilenced-dézsmáját 1489-ben csak 250 dukátért, Péter zolyómi főispán pedig a zellői uradalom kilencedét 100 dukátért birta haszonbérben. A kilenced-dézsma alól az úrbéresek megválthatták magukat, de ebből nem nagy összeg folyt be: 1488-ban 1212 dukát, 1489-ben 1192 dukát és 11 dénár. Ennél nagyobb jövedelem folyt be a 115 helység által fizetett úgynevezett censuális adóból, amelyet szt. Mihály, szt. Márton, szt. András és szt. György napjain, karácsonykor és pünkösdkor kellett az érseki pénztárba fizetni. E címen" 1488-ban 1897 dukát, 1489-ben 2105 d. 56 centim folyt be. A többi haszonvételek jelentéktelenek voltak. így sertéshús- és vágóhíd-adóból 150 — 152 dukát volt a bevétel. Nem sokkal többet jövedelmeztekTa vám, halászati jogok, korcsmáitatás és urasági borok kimérése sem. A 8 helyen szedett vám jövedelme mindössze 196— 2