Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II

12 Soós Elemér Magyarország királyává koronázta. E fölött a trónkövetelő Venczel pártján lévők megharagudván, Németujvári Ivánt Esztergom ostromára küldötték, minek hirére Gergely érsek a gyermekkirállyal menekülni volt kénytelen. A vár az ellenpártiak kezébe került. Bicskei Gergely érsek 1303-ban Anigniban, az akkor ott tartózkodó pápa ellen szított lázadás alkalmával életét vesztette. Helyébe XI. Benedek pápa a Bő-nembeli Derzs ágból származó Mihályt nevezte ki esztergomi érsekké. A következő évben Venczel cseh király nagy sereggel jött az országba, hogy kiskorú fiának a magyar trónt megszerezze. Kakathoz (Párkány) érve követe által felszólította Mihály érseket, hogy szépszerével álljon a pártjára és koronázza meg a tizenkétéves Venczelt. Az érsek azonban, aki Róbert Károly híve volt, inkább a menekülést választotta. Venczel seregével átkelt a Dunán, Esztergomot ostrom alá vette és csakhamar el is foglalta. A székesegyházba is behatolva onnan sok arany- és ezüstneműt elvitt, a templomot feldúlta és a káptalan több fontos okmányát is megsemmisítette. A várat azután a németujváriak kezére bizta és a zsákmánnyal Budára vonult. Mihály érsek nem sokáig viselte méltóságát, 1306-ban meghalt.

1 Utódává az esztergomi káptalan a székesfehérvári prépostot, Tamás mestert választotta meg, aki szintén Kárplynak volt a híve. Venczel veszve látván fia ügyét, a trónigényről a harmadik követelő Ottó bajor herceg javára mondott le. Ottót a hívei szintén megkoronázták, de ő a háborúskodás helyett jobbnak látta 1306-ban rövid fegyerszünetet kötni Károly Róberttel. Ezt az időt Tamás érsek arra használta fel, hogy a főpapok dandáraival és alsóbb nemesek seregével ostrom alá vette Esztergomot és a várat a Németujváriaktól visszafoglalta.

2 Tamás érsek az ostrom alatt megrongált székesegyházat kijavíttatta. Róbert Károly királyt ő koronázta meg a szentkoronával Székesfehérváron 1310. aug. 27-én. Érdemei jutalmául Komárom várát, a várossal és vármegyével, kapta meg, azt azonban csak 1317-ben sikerült birtokába vennie, mivel addig Csák Máté tartotta elfoglalva. A székesegyház és vár nagyobb átalakítása Telegdi Pongrácz fia Csanád érsek alatt (1330—1349) történt. A templom szentélyét góth stílben alakították át, színes ablakokkal látták el és a tetőt is újra födték. A renovált templom szépsége Nagy Lajos királyt is elragadta. A várnak délfelé eső részét, hogy Szenttamást uralja, tetemesen megmagasították, a körfalakat védőtornyokkal, a vároldalt pedig támfalakkal látták el; az érseki palota is erkélyeivel, oszlopos folyosóival és Dunára néző homlokzatával, csodás alkotás volt. Vízivárost is, a régi alapokon, uj körfalakkal kerítette be.

8 Mozgalmas napokat látott a vár újból Kanizsai János érsek alatt, aki 1403-ban az elégedetlenekhez csatlakozva Nápolyi László pártjára állott. E miatt Zsigmond király őt a birtokaitól megfosztotta és Hohenzollern Zsigmondot bizta meg a rendelet végrehajtásával. Fokozódott 1 Pór Antal és Schönherr Gyula : Magyar nemzet története, 111. 10. 1. Rónai Horvéth Jenő : Magyar hadikrónika. 159,160, 1. 2 Rónai Horvéth Jenő idézett műve 161. 1. 3 Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergom múltjából. 16, I.