Esztergom Évlapjai 1927

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Díszközgyűlés (Szent Ferenc centenáriuma)

Társulati ügyek. 105 A leközölt események szent Ferenc halálának 700 éves évfordulója alkalmából arra buzdítják szent Ferenc fiait, hogy még fokozottabb buzgalommal és áldozatkészséggel gazdagítsák Esztergom katholikus hiveit a lelkiekben. Díszközgyűlés. Szent Ferenc VII. centenáriumának és a ferencesek Esztergomban történt letelepülése 700 éves fordulójának megünneplése 1927. év május hó 1-én. „Assisi szent Ferenc elhalálozásának VII. centenáriuma alkalmából 0 Szentsége, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa által elrendelt jubiláris évben országszerte mindenfelé ünnepségeket tartottak. A kormány és a székesfőváros már a mult évben kivették részüket az ünneplésből, amikor nevükben gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetve Sipőcz Jenő polgármester üdvözölték megfelelő módon a Magyarországon hétszáz év óta működő Szentferencrendet A Szent István Akadémia, boldogult Csernoch János bibornokhercegprimás jelenlétében, 1926. év november 21-én, a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Tudományos, Irodalmi és Társadalmi Egyesület december 11-én és a Pázmány Egyesület f. év február 15-én külön díszüléseket tartottak. A Szent István Akadémia és Pázmány Egyesület ülésein a lánglelkű boldogult egyháznagy, dr. Prohászka Ottokár, a Korvin Mátyás Egyesület ülésén pedig Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt az ünnepi szónok. A főváros katholikus közönsége először az Operában hódolt szent Ferenc emlékének, amikor Beretvás Hugó oratóriumát hallgatta meg; azután pedig a budai és pesti Vigadókban és más egyebütt tartott ünnepségek egész sora tartotta ébren a jubileumi évben az érdeklődést. Esztergomban a centenáris ünneplésre elsősorban az „Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat" érezte magát hivatottnak, mert hiteles történelmi adatok alapján beigazoltnak vette, hogy az első ferencesek 1224. körül, tehát még a nagy rendalapító életében, az Árpádházbeli királyok idejében, II. Endre magyar király uralkodása alatt jöttek Esztergomba, hogy itt, az ország fővárosában a királytól és érsektől letelepedésükhöz engedélyt nyerjenek. A ferences-kódexek legendái szerint az 1217. évi rendi nagykáptalanon, amikor a szerzetben a külföldi missziók gondolata felvetődött, maga szent Ferenc ajkáról hangzottak volna el a szavak: „Fiaim, menjetek Magyarországba és tanítsátok a magyar népet!" — El is jöttek néhányan; de szokatlan külsejükkel a magyar népben maguk iránt akkor még bizalmat kelteni nem tudtak és ajánlólevél hiányában csakhamar visszafordulni kényszerültek. TÁRSULATI ÜGYEK.