Esztergom Évlapjai 1926

IRODALOMTÖRTÉNET - Keményfy Kálmán Dániel: Az „Esztergom" alapítása és első éve

64 Keményfy Kálmán Dániel. leniumkor a király előtt.) — Ki a forradalmár? (Tisza Kálmán Váradon a „Vékony deszka kerítés" hangja mellett mint forradalmi pártról szólt a néppártról.) — A civil és papi farizeusok. - Tisza Kálmán és a katholicizmus. — Kinézer képviselőjelöltek. (Korkép a választásokról.) A politikai események, mint látható, maguk adták az anyagot a cikkekhez. A lap összeállításában súlyt helyeztünk a helyi és a megyék dolgaira, de egyben szem előtt tartottuk azon célt is, hogy a primási város politikai lapja kifelé, az országos közvélemény előtt is ponderáljon. Ennek tulajdonítható, hogy közleményünket nem egyszer fővárosi lapok is átvették vagy arra hivatkoztak. Kaas Ivor és tárcaíróink cikkeinek kivételével, a politikai cikkek név nélkül jelentek meg, mert neve alatt a politikai újságíró sokszor nem mondhat meg mindent. Csernoch János apátkanonok cikkeit 0 jegy alatt írta. A lapot az itteni helyi zsurnalisztika, 4 lap volt az „Esztergom"-on kívül, elég rezerváltan fogadta. A megye, mint politicum, feszélyezve volt lapunk politikájától s nem egyszer szembe kerültünk Pl. a milleniumi közgyűlés (amikor a kormányról is külön beszéd készült a gyűlésen) vagy a választások miatt. A lap szerkesztését egy szűkebb bizottság: Dr. Csernoch János apátkanonok, Prohászka Ottokár és én irányítottuk. Lehetőleg minden szerdán összejöttünk a várbeli plébánián Csernoch János kanonoknál, ahol megbeszéltük a következő lapszám zsurnalisztikái „étlap"-ját. Ekkor kezdtem Csernoch János apátkanonokban a hírlapírót megismerni. Amikor nehéz kérdéseink voltak megoldás előtt, háromnegyed 12-kor mindég talált kiutat, egy-egy szellemes és diplomáciai appercut, mellyel a szituációt csak ott értették meg, ahol kellett. Világos látása, a politikai alapos tudása, játszi gondolkodása, analizáló elméssége, a nyelv cicomázatlan kezelése tették cikkeit vonzókká. A szárnyaikat bontó írókkal kedvvel dolgozott, mint aféle „atyamester" és nem derogált neki, ha a szerdai összejövetelen néha én osztottam ki neki is a megírandó témát. Nagy éleslátással értett hozzá, hogyan kell valami aktuális politikai értesítést saját külön tudósítónktól megszerkeszteni. Ezen leveleket vagy jól értesült tudósításainkat fővárosi vagy vidéki lapok is többször citálták. Ezért volt sokszor cikke több, mint a hírlapíró egyszerű nyilatkozata. Prohászka Ottokár a stilus szépsége és gondolatainak mélysége mellett a keresztény politikában is a jövőbe látó, keresztény nemzeti értelemben vett reformer volt. A nagy lélek éleslátásaival néz végig közállapotainkon s látja, hogy a helytelen, az avult vagy copfos rendszer hatása alatt sok ügy miképen akad meg fejlődésében. Azért tárja fel e hibákat bűnbánó lelkülettel s egész valójából az élet eszményi felfogása sugárzott ki. Okányik Lajosnak „Jakabunk" néven írt politikai tárcái főkép a következő 1897—1898-iki évfolyamokban, nemcsak élvezetes olvasmányok, hanem találó megitélői politikai állapotainknak pongyolában. Zichy Nándor gróf, a magyar katholicizmus politikai vezére, nagy rokonszenvvel kísérte az „Esztergom" munkásságát s nem egyszer kaptam tőle információt. A szerkesztőség s a munkatársak között szívélyes és meghitt, egymást a nagy célok érdekében megértő viszony volt. Mi fiatalabb írók bizonyos áhítattal, nagy tisztelettel tekintettünk