Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora II

Esztergommegye őskora. 41 (interglacialis) kor választott el és a jegesedés utáni (postglacialis) időszak követett, mely a geologiai jelenkorba ment áfe E megállapítás azonban legfölebb az Alpesekre lehet érvényes. Dr. Hillebrand Jenő, aki a magyarországi őskőkorszakot ásatásai révén már másfélévtized óta behatóan tanulmányozza és e téren bő tapasztalatai vannak, az Eszakeurópában megállapított két nagy jégelőretörésre támaszkodva, Magyarország területén is legfölebb csak két jeges korszakot (rissi és würmi) tételez fel, amit szerinte Treitz Péter magyar geologus által az Alföldön és Dunántúl több helyen végzett mélyfúrások talajprofiljai is igazolnak.

1 A bajóti Jankovich-barlang (nyíllal jelelve). Mi idézte elő a földön a hősúlyedést és lassú eljegesedést, nem tudjuk. Egyesek kozmikus, mások telluri erők közrehatásának tulajdonítják a klima hidegre változását. Legközelebb áll a valósághoz Anderssen és Eckholm csillagászok elmélete, akik a föld tengelyének ingadozását vették alapul és kiszámították, hogy a földgömb északi felén 28.000 évvel ezelőtt a klímának minimális fokra kellett alásülyednie. És ez tényleg megfelel az utolsó eljegesedési korszaknak. A föld tengelyének nagy időközökben visszatérő ingadozása következtében nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy most mi egy interglaciális geologiai korszakban élünk és hosszú idő múlva — lassú átmenettel — újból egy jégkorszak borul a földtekére. 1 Hillebrand Jenő dr. : A jégkorszak problémája. Barlangkutatás, 1920. Vili. K. 9-13. I.