Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

38 Krónikás. hogy a Jánoslovagok szt. Keresztről nevezett templomát és rendházát hívták a későbbi századokban szt. Erzsébet nevéről, amiként az esztergomi Domonkosrendiek templomát (a Kölcsey-ucca végében, a mai káptalani pénztár helyén) is kezdetben szt. Katalin s később szent Domonkos nevén olvassuk az oklevelekben. Ez esetben a fentebbi okoskodásunk, a rendháznak a városban való fekvésére nézve, mindenben megdől. Esztergom 1543. aug. 20-án került török kézbe, ez évben szűnt meg a Johanniták Szent Erzsébet rendháza is. VII. Egyéb fiókegyházak és birtokok. Már az 1629. évi nagyszombati zsinati jegyzékben és utána Pray és Fuxhoffer műveiben is előfordul a Jánoslovagoknak ,,S. Thomae de Sidoud" nevű konventje, melynek holfekvését hazai történetíróink eddig nem ismerték. Mi esztergomiak azonban tudjuk, hogy a földterület Esztergom határában, a Szentkirályon túl fekszik, és annak mai nap is „Zsidód" a neve„Sidou filii Sidou" nevével IV. László királynak egy Esztergomban 1274. juli 19-én kelt levelében találkozunk-' De a terület már 1262-ben a Jánoslovagok tulajdonába jutott- Az esztergomi káptalannak ez évben kiadott levele tanúskodik a mellett, hogy az esztergomi Bold- Szűz Máriáról nevezett szigeti apácák főnöknője eladta „Sydoud" nevű egy ekényi földjüket „in medio terre ecclesie sancti Regis iacente", vagyis mely a szentkirályi birtok közepén fekszik, 12 ezüst márkáért a szentkirályi lovagoknak." Szent Tamás apostol nevén azonban a Zsidódban nem önálló konvent, hanem fiókegyház (kápolna) állt, mely a XIV. sz. elején már romokban hevert, az idább fekvő Szent András-kápolnával együtt, Ez tűnik ki Benedek csanádi püspök által Visegrádon 1329. aug. 19-én kiállított levélből, melyben egyrészről Henrik veszprémi püspök és a veszprémi káptalan, másrészről a szentkirályi Jánoslovagok között „super quibusdam ecclesiis, videlicet beatae Margarethe de Bylie, sancti Georgii de That, sancti Thome de Sydoud et sancti Andree circa eandem villám sancti regis Stephani quondam existencium, iam diruta et destructa", egyesség köttetett az ezen helyeken szedhető borés gabonatized fölött.

8 A Jánoslovagok az Anjouk alatt virágkorukat élték. Esztergom határában az imént felsorolt egyházak mind az ő birtokukon voltak. Bylle földje (a mai Sátorkőpuszta) nevével először IV. Béla királynak egy 1249. év nov. 28-án kelt levelében találkozunk. Ebben a király megerősíti Mária királynőnek azon adományát, mellyel keresztelő-ajándékul adta oda Nyírföldét (a mai Kenyérmezőpuszta) a velencei származású Archinus kamaragrófnak, akinek a fiát keresztvízre tartotta.

4 Abban a már egyszer idézett levélben, melyben az esztergomi érsek és káptalan a szentkirályi lovagokkal a saját birtokaik határai fölött egyezkednek, e terület „terra Bylle vocata, cuius ecclesia est in 1 Knauz: Mon. I. 41. 18. - Knauz: Mon. 1. 481. 620. 3 Dedek Crescens : Monumenta III. 717. 974. 1 Knauz : Mon. I. 379. 448.