Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

34 tettek, holott az okmány figyelmes átolvasása után a két helység, illetve birtok azonosságáról győződhetünk meg. A szentkirályi Jánoslovagok évszázadokon át ispotályt tartottak fenn. Ott hiteles hely is volt, hol temérdek okmányt állítottak ki. Szentkirálynál volt végül az egyik dunai rév is. Ezek révén, de a lovagoknak politikai, vitézi és közéleti szereplésénél fogva is nevük annyira ismeretes volt, hogy csupán a „keresztesek' nevének felemlítésekor sem értettek alattok mást, mint a szentkirályi kereszteseket. Számos okmányt is találunk, melyekben a rendház hol „Domus hospitalis ecclesie sancti Regis"-nek (M. II. 523. 565 és III. 2. 2.), hol „Domus hospitalis sancti Stephani de Strigonio"-nak (M. I. 314. 383), hol „Cruciferorum domus hospitalis ecclesiae sancti Regis Stephani"-nak de Strigonio elhagyásával (M. III. 12. 30.), hol csupán „Conventus Cruciferorum de Strigonio"-nak (M. II. 553. 594, II. 570. 616) van írva, még sem értünk alattok mást, mint a szentkirályi konventet. Másik Szent-István-falva és temploma Esztergom határában nem volt. Dr. Supka Gézával tehát mi is tévedtünk, amikor a vasúti pályaház mellett lévő épúletmaradványokban a Jánoslovagoknak „Szent István protomartyr" templomát és társházát véltük felfedezni, ami nem létezett és nyoma egyetlen okmányban sincs. Kétségen felül áll azonban, hogy a Jánoslovagoknak Esztergom határában a szentkirályin kívül még egy „Szent Kereszt"-ről nevezett templomuk és rendházuk is volt, s alig tévedünk, ha a vasúti pályaház mellett lévő éDületmaradványokban azok romjait ismerjük fel. Talán a nevével volt összefüggésben a templom oromzatán, a főbejárat fölött elhelyezve volt, kereszttel ellátott kvaderkő is. E templom és rendház helyére nézve két közelebbi adatunk van. Az egyik 1245-ben kelt okmány szerint' a Sártiván-vecsei nemzetségből való Poroszlói Gyula és Vince nyitrai főesperes, Göncöl testvérével eladják az Esztergom közelében, Kovácsi külvárossal határos Bajon helységhez tartozó félbirtokukat Szemennyei ispán esztergomi polgárnak, a szentkirályi keresztesek előtt, „salva parte Domus hospitalis Sancte Crucis de Strigonio", vagyis a Szent Keresztről nevezett ispotályosok háza tulajdonában lévő birtokrész épségben tartása mellett. Bajon helység, a szóban forgó birtokkal, Esztergom város és Kesztölc között feküdt. Hozzátartozott a mai kis és nagy „Ispitahegy" is, mely hosszú időn át az ispotályosoké lehetett; ezt bizonyítékul a hegy neve őrzötte meg számunkra. Nem meszir,e tőle kellett az említett rendháznak és templomnak is lennie. A másik okmány 1297 körül kelt". Ebben „Fráter Laurentius, Prior domus s. Crucis prope Strigonium", vagyis az Esztergom mellett lévő rendház priorja Lodomér érsek elé terjeszti megerősítés végett az azidőben keletkezett pálosrend szabályait. E rendház akkor tehát mint hiteles hely is működöttE két okmányból nyert adatok a kérdéses rendháznak nemcsak a vasúti pályaház körül, illetve „Kőlábi" földeken való fekvése, hanem 1 Knauz M. I- 360. 460. 2 Kn. M. 11. 418. 431.