Esztergom Évlapjai 1925
Rövid közlemények - Solvanus: Római tábor Tokodon
96 Rövid közlemények. gombán talált római emlék tanúsága szerint 365-367-ben az itteni castellumot (Solva) bástyáival együtt alaposan renováltatta. Az átellenben lévő Anabumot 371-ben a legio I. Martiorum katonái 48 nap alatt helyreállították. Frigeridus bélyegeivel ellátott téglákat Esztergomtól Pilismarótig a Duna menti római épületmaradványok között többet találtak. Volt közöttük LUPICINI TRB. bélyeges tégla is, minek következtében a tokodi tégla kora is el van döntve. A római hatalom hanyatlására mutat, hogy mindeme védelmi intézkedések sem voltak képesek a barbárok egyre veszedelmesebbé váló betöréseit megakadályozni. Átkelnek a Dunán és két légió nem képes őket előrehaladásukban visszatartani. A következő évben Valentinianus nagy sereggel jön a Dunához és a kvadok, valamint a szövetséges jazygok között iszonyatos mészárlást visz végbe. Őszkor Bregetióba vonul vissza és a telet az egyes castrumok megvizsgálásával tölti. Bregetiumban (Ó-Szőny) fogadja a békéért esdő kvadokat, akiknek mentegetődző szavain annyira felbőszül, hogy szélütés érte. Katonái fiát, a 4 éves II. Valentiniánust Aquincumban ép oly lelkesedéssel kiáltják ki császárnak, mint amily hévvel ajánlották fel másfélezer évvel később a magyarok „Vitám et sanguinem pro rege nostro Maria Theresia !" A római uralom ezentúl egyre gyengült, a barbárok hatalma pedig egyre erősbödött. A század végén már a gótok lovainak patái verik fel Savaria és Scarabantia utcáinak porát. Hogy a föntebb említett négy császár közül melyik alatt épült a tokodi tábor, arra nézve közelebbi tájékozást a Tabula Peutingeriana nyújt, amelyből a tábor nevét is megállapíthatjuk. A római utakat feltüntető eme térképen Bregetio és Aquincum, mint főtáborhelyek vannak feltüntetve. A közöttük lévő átjelzésnél találjuk : Bregetió (Ó-Szőny) V. mp. (ötezer katonai lépés) — Lepavista (Süttő) XIII. mp. — Gardellaca, (Tokod) XIII. mp. — Lusomana (Vörösvár) XII. mp. — Aquincum (Ó'Buda). Eme útjelzésben Gardellaca egyenlő távolságnyira (körülbelül 3 mérföld) van feltüntetve Süttőtől és Vörösvártól, ami megfelel Tokod fekvésénekMíg a Tabula Peutingeriana az utat és állomásokat Bregetióból kiindulva mutatja, addig az annál is becsesebb Itinerarium Antonini Augusti-ban Aquincumból kiindulva az előbbiek közé eső állomások neveit találjuk meg, kettőnél a bennök állomásozó légiók jelzésével: Acinquo (Ó-Buda) leg. II. adj. — ad Lacum Felicis (Csév) — Crumero (Nyergesújfalu) — Azao (Dunaalmás) — Bregetione (Ó-Szőny) leg. I. adj. E legio Trajanus alatt került Bregetióba, míg a leg. II. adjutrixot Hadrianus helyezte Aquincumba. A két útmutató között a Tabula Peutingeriana a régibb, A IV. sz. elejéről való, de egy régibb (valószínűleg Rómában, a senátus oszlopcsarnokának falára rajzolt Tabula Agrippina) térkép után készült. Gardellaca (Tokod) tehát, mely abban feltüntetve van, már a a III. sz.-ban fennállott. Lupicini trb. a római csapat parancsnokának (tribunus cohortis) a neve. Ezek nem csapattisztek, hanem aféle gazdasági főnökök voltak a katonaságnál, akikhez a téglaégetők felügyelete is tartozott. Ezért találjuk neveiket a téglákon.