Esztergom Évlapjai 1925

Rövid közlemények - Solvanus: Római tábor Tokodon

94 Rövid közlemények. I^ómai tábor Tokodon. Az esztergom-almásfüzitői vasút Tokod állomásától alig negyedórányira, a község „Várberek" nevű dűlőjében, Kolbert János földjében már messziről egy fehérlő kőhalmaz köti le figyelmünket. A tulajdonos szedte ki azokat nagy fáradtsággal a talajból. A több kocsira való kőrakás mellett félig kiásott, méternyi vastag, kőkeménységű fal tanúskodik a rég letűnt idők építkezésének tartósságáról. Bella Lajos és dr. Balogh Albin urakkal mult év aug. 16-án alaposan szemügyre vettük a helyet és környékét. A kőhalomból sok római edénytöredéket, több terra sigillatát, római téglát és tetőcserepet, csőveket, melegítő csatornák tartóit, kézi őrlőköveket, stb. szedtünk ki. Néhány lapos és kupás cserepen LUP1C1N1 TRB. bélyeget találtunk. Egyéb bélyeges vagy feliratos emlék nem fordult elő. A leleteknek igen megörültünk, mert az esztergomi muzeum minden fáradtság és költség nélkül jutott sok-sok becses római régiséghez. A Várberek legnagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll. A földeken sűrűn heverő kő- és vakolatdarabok mutatják, merre kellene a castrumot bekerítő falak maradványai után kutatni. A tábortól nyugatra két figyelő-őrtorony nyomaira is bukkantunk. A tokodi római tábor helyére dr. Récsey Viktor bencéstanár még 1894-ben felkeltette az archaeológusok figyelmét.*) Fröhlich Róberttel vizsgálták meg a helyet, próbaásatást is végeztek, melynek nyomában a castrum (vagy castellum) négyszögalakban húzódó alapfalainak vonalát és a négy sarkon az őrtornyok helyeit is megállapították. Az akkori tokodi bányaigazgató-főmérnök felmérései szerint az ÉK irányban húzódó oldal,hossza 122 m., a DK oldalé 90 m., a DNy oldalé 130 m. és az ENy oldalé 80 m. volt; a falak vastagsága átlag egy méter. A tábor egész területe tehát 10.710 • m. volt, vagyis félakkora, mint az Aquincum közelében lévő római táboré és harmadrésznyi, mint a Bregetioi tábor területe. A tokodi tábor főbejárata minden esetre a Bregetio-Aquincumi útra néző oldalon volt, a porta principális dextra pedig az említett figyelő őrtornyok felé eső oldalon. A földből kiásott falak valószínűleg a praetorium maradványai. A tábor építésének idejét kutatva, keletkezését azon római császárok korába kell helyeznünk, akik Esztergom vidékén személyesen jártak és a római limes megerősítésén dolgoztak. Négy ilyen császárt ismerünk. Az elsőTrajánus (98—117). Mintaképe a kötelességtudó és nagytehetségű hadvezéreknek. Germánia kormányzója volt, amikor őt a hatalmas birodalom császárjává kikiáltották. Trajánus azonban nem siet Rómába magát ünnepeltetni, hanem tengernyi hadával még másfél évig ott dolgozik a limes Rhaetiae és Germaniae Superioris vonalán, majd a Duna mentén lefelé haladva, a stratégiai pontokon táborokat jelel ki és azokba őrségeket helyez. Esztergommegye területén keresztül a barbárok által járt régi út felhasználásával, ő *) Arch. Ért. 1894 XIV. k. 65. I.