Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Lepold Antal: Cserneh János hercegprímás élete

8 Dr. Lepold Antal Jánosban. Mennyire megkedveltette Ricker tanárt, abból is látszik, hogy őt kérte fel primiciai szónokul, mikor 1873 nov. 19-én első szent miséjét mondta Bécsben a szent Erzsébet-apácák templomában (Wien III., Landstrasser Hauptstrasse 4.) Egyetemi hallgató korában Csernoch János két szigorlatot tett. Simor János elcsodálkozott a fényes eredményen, amely ritkaságszámba ment, mert hosszú időn át Simor volt az egyetlen, aki két szigorlattal hagyta el a Pazmaneumot. A Pazmaneumban Csernoch János kiváló iskolatársa és riválisa volt Wolafka Nándor, későbbi nagyváradi prépost és debreceni plébános. Szünidejét a fiatal levita részben Szakolcán a szülői háznál töltötte, ahonnan sűrűn látogatta a környék plébániáit. A sasvári kerület példás papsága, amely népének mindenben vezére volt, különösen Mezey Ferenc szakolcai prépostplébános jótékony befolyást gyakorolt a fogékony theológusra s fejlesztette benne a népnek szeretetét, amelynek később annyi fényes jelét adta. Sokat megfordult szünidőben Nagyszombatban és Pozsonyban, ahol Nóvák Pál nagybátyja később kanonok volt. így az esztergomi főegyházmegye különböző vidékeit megismerte, aminek az egyházmegye kormányzásában azután nagy hasznát vette. Mivel a theológiai tanulmányok bevégzése után még nem töltötte be a felszenteléshez szükséges kánoni kort, Simor hercegprímás őt magasabb tanulmányokra a bécsi Augusztineumba küldötte 1874 őszén. Ennek az intézetnek elöljárói voltak Schwetz a híres dogmatikus, Laurin egyházjogász és Steiner Fülöp, a későbbi székesfehérvári püspök. 1894 november 18-án pappá szentelte őt Kutschker püspök, Rauscher bibornok és bécsi érsek helynöke. Egy év alatt letette Csernoch János a még hiányzó két szigorlatot s 1876-ban mint a theologia doktora jelentkezett Simor hercegprímásnál szolgálattételre. Simor a sasvári kerületbe Felsőrados községbe küldötte káplánnak. Már ezen a helyen irodalmilag működött Csernoch s több szentbeszéde megjelent a folyóiratokban. 1877-ben Budapestre a Krisztinavárosba, Rostaházy Kálmán mellé került káplánnak. Kötelességének pontos és lelkiismeretes teljesítése mellett szorgalmasan írogatott. Hornig Károly báró egyetemi tanár, a Religio szerkesztője munkatársul fogadta s a lap szerkesztését is többször hosszabb időn át reábízta. Azonkívül írt a Magyar Korona c. politikai lapba, amelynek Jósika báró volt a szerkesztője. Mikor Hornig báró Esztergomban irodaigazgató lett, felhívta Simor hercegprímás figyelmét kitűnő volt munkatársára. Csernoch meghívást kapott az esztergomi papnöveldébe a gimnazista növendékek oktatására, de ezt az ajánlatot elhárította magától avval, hogy ő a theologiai tanszékre pályázik. Csernoch Jánosnak egyetlen ambíciója volt a tudományos pálya s végső célként lebegett előtte az egyetemi