Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Kemény Miklós: Esztergom város címere és pecsétje

82 Kemény Miklós észrevétellel azonban, hogy saját magánpecséteikre hivatalos állásuk megjegyzését körirat formájában reá metszhetik "*) Az 1862. évi pecsétet váltotta fel a ma is használt és 1903 óta érvényben lévő pecsétünk. Az 1898. évi III. tc. megállapította a vármegyék kebelébe tartozó (vagyis a r. t.) városok neveit olyan formán, hogy az addig összetett vagy jelzős városnevek ezentúl egybeiratnak. A belügyminiszter pedig ennek végrehajtása tárgyában kiadott 16.698/1. a. 1899. sz. rendeletével pedig kiterjeszkedett arra is, hogy az új névnek megfelelően a pecséteket is át kell alakítani. Esztergom neve nem változott, azonban a pecséten használt címer jogosságának és helyességének megállapítása céljából fel kellett terjeszteni eredeti címerrajzát és heraldikai leírását.**) A belügyminiszter azon az alapon, hogy a város az I Józseftől engedélyezett címert használja, nem pedig az időközben megtalált Árpádkorit, — melynek használatát III. Károly megengedte ugyan, de a város nem élt vele, sőt arról egyenesen lemondott, — kimondotta, hogy irányadóul az előbbit kell venni. így készül el az új pecsét: „ESZTERGOM VÁRMEGYE ESZTERGOM SZAB. KIR. R. T. VÁROS 1708-1902." körirattal- Első évszám az adományozás, a második a város törzskönyvezési éve. Ugyanekkor, mivel a leírás és címerrajz között eltérések vannak, a miniszter a leírást véve alapul, címerünket és annak heraldikai leírását következőleg állapította meg: „B. Ü. M. - 112.690/1. a. 1903. — Esztergom szab. kir. város címerének leírása. Kékmezőben kockakövekből rakott, lőrésekkel (2 oldalt 2—2 lőrés) s ablakokkal (kétoldalt 1 — 1, a középen 2 ablak) ellátott vár, öt vörösfedelű s aranykeresztes toronnyal, melyek közül a kétszélső 1—1 ablakos torony alacsonyabb, a két belső szintén 1 — 1 ablakos toronnyal, mig a két utóbbi között a középen egy, valamennyinél magasabb két ablakos torony emelkedik, ezen legmagasabb torony alatt pedig a várnak nyitott kapuja felhúzott rostéllyal látható. A várat szintén kockakövekből rakott, két szélről 1 — 1 ferdén berostélyozott ablakokkal ellátott bástyafal veszi körül, melynek pereme azonban vörös téglával van kirakva, míg a bástyafal közepére egész terjedelemében Magyarország címerének egyik fele, t. i. vörös mezőben négy ezüst pólya, külön pajzsban van ráhelyezve.***) Végezetül még címerünk jelentőségéről óhajtok néhány sorban megemlékezni. A szilárd kövekből rakott vár az esztergomi várat mutatja. A tornyok a régi székesegyház tornyai, a kettő együttvéve pedig Esztergom, a kereszténység védőbástyája. A kapuk, ablakok, lőrések jelen*) Városi levéltár 1862. fasc. 1-170. ,

f*) A rajzot ez alkalommal 2 példányban Háber János főreáliskolai rajztanár készítette el. ***) Esztergom városi levéltár. 1908. fasc. VII—359. Esztergom legújabb címeres pecsétje.