Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Lepold Antal: Cserneh János hercegprímás élete

6 Dr. Lepold Antal tesebb intézmények, előkelőbb családok, közcélú testületek szerepébe, kiváltságaiba és érdemeibe. Lebbentgetik a fátyolt, amely a mindennapi élet egyszerű, de Iegkevésbbé sem érdektelen viszonyait burkolja körül. Gyűjtögetik a kövecseket, amelyek egyes országok összefoglaló, egyetemes történetének képét domborítják ki. Ne okozzon ennélfogva meglepetést, hogy míg régibb, jól megalapozott tudományos társulatok — a mai igen súlyos viszonyok miatt — vagy teljesen megszüntetik, vagy szűkebb keretek közé szorítják irodalmi kiadványaikat: az egyesület egy folyóirattal lépi át működése új időszakának küszöbét. Teret óhajt nyitni a körvonalozott tevékenység számára. Tárházat kiván létesíteni, amelyben a mult érdekes és tanulságos emlékeinek kincsei lesznek felhalmozva. El akarja raktározni a gyümölcsöket, a melyeket a szakértelem, az ügybuzgóság és szorgalom fog érlelni a város és megye történetének javára. Ha Pozsony, Szeged, Hódmezővásárhely, Temesvár, Vác és több más város kötetekre menő monográfiákkal rendelkezik: találkozik bizonyára fáradhatatlan kéz, amely az adattöredékek gondosan összeböngészett kalászait majd kévékbe köti, a várost és megyét múltjának gazdag köteteivel megörvendezteti. Erősen hiszem, hogy e szép álom megvalósulásának reménye át és át fogja hatni, buzdítani és tettekre gyulasztani az egyesület nemeslelkű tagjait. Csetmoeb lános beeeegpeimás élete. Irta : dr. Lepold Antal prelátus-kanonok. Nyitramegye szélén, nem messze a magyar-morva határtól fekszik Szakolcza szabad kir. város. Ősrégi kulturhely. A várnak védőszárnyai alatt a fontos véghelyen a lakosság csekély száma (4000) mellett is nagy műveltség fejlődött ki. A gótstilű hatalmas Szent Mihály plébánia-templomon kívül a városban kolostoruk és templomuk volt a ferencrendieknek, pálosoknak, irgalmasoknak és a jezsuitáknak. Mélységes katholikus szellem jellemezte a város közéletét. A jezsuiták a szakolcai rendházból indították meg az ellenreformációt a tót vidéken. Néhány magyar nemesi udvarház mellett a város iparosok és földmívesek egyenes és széles utcákban sorakozó csinos házaiból áll. Az iparosok céhekben tömörültek, a földmivesek közt is városi öntudat és egészséges közszellem uralkodott. Tót anyanyelve dacára a lakosság őszintén hazafias volt s magyarosan öltözködött.