Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Sántha József: Esztergom városrészeinek egyesítése

60 Dr. Sántha József Ezzel az egyesüléssel egy természetes, de a város életében mégis nagyfontosságú folyamat fejeződött be. Nekünk, akik már az egyesített városnak vagyunk polgárai, szinte nehéz elképzelnünk, hogy valamikor ugyanazon utcának egyik oldala a királyi városhoz tartozott, míg a másik oldalán már Víziváros község magisztrátusa rendelkezett ; szinte hihetetlennek tartjuk, miként volt lehetséges, hogy az érdekükben állandóan közös királyi város s a testvérközségek ezen érdekeket különböző szempontokból más-más eszközökkel vélték szolgáltatni ; valami mesteri paródiát vélünk olvasni, midőn azokat a harcias tiltakozásokat olvassuk, melyeket különösen Víziváros község közönsége, főleg az 1851. évben tervezett egyesítés tárgyalása alkalmával, az egyesülés ellen felhozott. Egy azon közös mult, a régi dicsőségnek egy azon hagyománya; azonos emlékek, közös célok és közös érdekek; a legbensőbb kapcsolat és vérszerinti atyafiság —, és mégis mennyi küzdelembe, mennyi vitába, az érdekelt város és községek magistrátusainak, nemkülönben a kormányhatóságoknak mennyi munkájába és intézkedésébe került, míg végre Esztergom szab. kir. város azzá lett, — amire ha mást kiemelni nem is kívánnánk — földrajzi fekvése predesztinálta a királyi város és az összenőtt községek együttesévé. Most, hogy az egyesítésnek harmincadik évfordulóját üljük, talán nem lesz időszerűtlen, hogy hiteles okmányok alapján igyekezzünk fényt vetni azokra az eseményekre és azokra a közbeeső mozzanatokra, amelyek az egyesülés előtt történtek és 1895-ben az egyesítés tényére vezettek. Sajnos, erre vonatkozólag a városi levéltár adatai igen hiányosak, a társult községek levéltári anyaga pedig nem állott rendelkezésünkre. Ha ennek következtében — különösen az egyesítést célzó előző időbeli munkálatokra — sokszor csak következtetéssel élünk, úgy fogjuk azt tenni, hogy e következtetések a hézagos adatokat felhasználva, a hiányokat pótolják s a dolgok logikai rendjében igyekezzenek elénk tárni azt, amit a hiányos adatok sejtetnek s ami valószínűség szerint történt. Munkánkban ennélfogva fel fogjuk használni a városi és vármegyei irattár adatait, a városi közgyűlési jegyzőkönyveket, nemkülönben a város történetére vonatkozó s közkézen forgó könyvek azon megállapításait, amelyeket a meglevő okmányok alapján valóknak elfogadhatunk és ki fogunk terjeszkedni nemcsak az 1895-ben történt egyesítés előzményeire, hanem azon eseményekre is, amelyek ez irányban az előző években történtek. Az egyesítést célzó törekvések igen régiek s bizonyára már akkor keletkeztek, midőn a város szóban forgó részei külön váltak, avagy pedig a szabad királyi város mellett mint önálló községek, újonnan létesültek. Esztergom városnak ősi múltja — közigazgatási szempontból — feltárva még nincs és nekünk sem célunk, hogy ezúttal a legrégibb időkkel foglalkozzunk, mert az egy egész különálló tanulmánynak "szolgáltat bőséges anyagot. Mindaddig, mig más kétségtelen bizonyságok meg nem döntik, az általános várostörténet elvei alapján valószínűnek kell tartanunk, hogy mivel'sz.~István idejében semmi esetre se lehetett a városnak a mai egész területre kiterjedő fekvése, tehát a mai u. n. királyi város sem eshetett össze valószínűség szerint a XI. század eleji Esztergommal, az első szent király szülőhelyével, az ország fővárosával.