Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesített vérmegyék az 1924. évben. 57 Az eskü letétele után az alispán nagy hatást keltő beszédben vázolta azokat az irányelveket, melyeket az ideiglenesen egyesített vármegyék ügyeinek intézésével követni kíván, hangoztatta a kölcsönös megértés és összetartás szükségességét. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző a tisztviselői kar nevében tett nyilatkozata utón dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, Esztergom vármegyei bizottsági tag üdvözölte a Komárom vármegyei bizottsági tagokat és az ideiglenesen egyesített vármegyék tisztviselői karát. Indítványára az ideiglenesen egyesített vármegyék th. bizottsága első közgyűléséből táviratilag üdvözölte gróf Bethlen Istvánt, a m. kir. kormány elnökét. Dr. Lepold Antal beszédére a Komárom vármegyei bizottsági tagok nevében Süvegh István válaszolt. A közgyűlés azután megválasztotta a közigazgatási bizottság tagjait és megalakította a törvényhatósági bizottságnak egyéb bizottságait és választmányait. A közigazgatási bizottság tagjaiul megválasztattak: Asztalos Béla, Bleszl Ferenc, Csermák Hugó, gróf Degenfeld-Schomburg Ottó, dr. Fehér Gyula, Garzuly József, Lózert Kálmán, Mátéffy Viktor, Schmidt Sándor és Thaly FerencMegalkotta a közgyűlés az ideiglenesen egyesített vármegyék szervezési szabályrendeletét, a közgyűlések tanácskozási ügyrendjét, az állandó választmány ügyrendjét, határozatot hozott a két vármegye különböző alapjainak és alapítványainak egyesítése, illetőleg mikénti kezelésére nézve, és ezzel a himnusz eléneklésével véget ért. * * * Az 1923- december 29-iki közgyűléssel végrehajtatott és ténnyé vált Komárom és Esztergom vármegyéknek az 1923. évi XXXV. tc.-ben elrendelt közigazgatási egyesítése. Ezzel a nappal veszi tehát kezdetét az ideiglenesen egyesített vármegyék közös története. Az ideiglenesen egyesített vármegyék területe 2271 • km. Lakosainak száma 142.522, ehhez számítandó Esztergom város 19.268 lakosa és Komárom város mintegy 9.000—10.000-et kitevő lakosaVan 3 járása összesen 67 községgel és 2 rendezett tanácsú városa : Komárom és Esztergom. Az egyes járások és a hozzájuk tartozó községek a következők: Esztergomi járás: Bajna, Bajót, Csév, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Kesztölc, Kirva, Lábatlan, Leányvár, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Pilismarót, Pilisszentlélek, Piszke, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod és Uny községekkel. Tatai járás : Agostyán, Alsógalla, Baj, Bánhida, Dunaalmás, Felsőgalla, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Környe, Naszály, Neszmély, Oroszlány, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya, Tóváros, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőllős és Vértestolna községekkel. Gesztesi járás : Ács, Ászár, Bana, Bokod, Császár, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Kömlőd, Mocsa, Nagyigmánd, Szák, Szend, Szőny, Tárkány és Vérteskéthely községekkel. Az esztergomi járásban van 5 körjegyzőségbe beosztott 10 kisközség és 13 nagyközség, a tatai járásban 5 körjegyzőségbe beosztott 10 kisközség és 15 nagyközség, a gesztesi járásban 3 körjegyzőségbe beosztott 6 kisközség és 13 nagyközség. A járások székhelye és beosztása változatlan maradt.