Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesített vérmegyék az 1924. évben. 53 van csatolva Hont, Bars és Komárom vármegyék több községe is. Ezért ezen községeknek Esztergom vármegyéhez való csatolását tartja szükségesnek- De még ezek nélkül, sőt a felajánlott Esztergom szab. kir. város és Lábatlan és Piszke községek beolvasztása nélkül is szükségesnek tartja a vármegye fentartását. Az egyesítési terv kivitele a beállott politikai fordulat következtében elmaradt. Ellenben az 1876. évi XX. és XXXIII. tc.-ek által valóra vált Esztergom szab. kir. városnak, valamint Piszke és Lábatlan Komárom vármegyei községeknek a vármegyébe való bekebelezése. A mai értelemben vett vármegyék kialakulásának alapjait a XIII. század közepén IV. Béla király rakta le. A későbbi vármegyék őseit azonban kétségtelenül a Szent István király által alapított várszerkezetekben, várispánságokban kereshetjük és találhatjuk fel. Ezeknek alapja a földesúri viszonyon nyugodott. Az esztergomi várszerkezetet Szent István alapította. Ennek területe jóval nagyobb volt a mai Esztergom vármegyénél. Hozzátartozott a visegrádi vár és környéke és a jóval később keletkezett Pilis vármegye. Sokáig hozzátartozott a ma Komárom vármegyéhez tartozó Tardos helység is. A XIII. század közepén ujonan alakult Esztergom vármegye területe nagyjában megegyezett a volt királyi várszerkezet területével. A változások, hogy Farnad Barsmegyéhez számíttatik, ellenben a komárommegyei Kürt és Guta Esztergom vármegyéhez, viszont Mocs (ma Dunamocs) Esztergom vármegyéhez. A komáromi várszerkezet is egyike volt a legrégiebbeknek és annak földjei kizárólag a jelenlegi vármegye területén feküdtek. A jelenlegi Komárom vármegye területén voltak még földjei a banai, galgóci, szolgagyőri, karakói, mosoni és nyitrai királyi váraknak is. A XIII. század végével megalakultnak tekinthető Komárom vármegye nagyjában megegyezett annak a megszállás előtti területével. Kisebb eltérések a határszéleken voltak. így Bars vármegyéből Lót és Cseke, Esztergom vármegyéből Bátorkeszi és Mocs (jelenleg Dunamocs) a XV. században Komárom vármegyéhez tartoztak. Ellenben Esztergom vármegyéhez tartoztak Tolna, Héreg, Tardos és Tarján községek. Kisbér és Nagybér helységeket Veszprém vármegyéhez, Szimő helységet Nyitra vármegyéhez számították. Felemlítésre méltó, hogy Komárom vármegye a XIV. és XV. században közgyűlését legtöbbször Győr vármegye nemességével együttesen a szabad ég alatt tartotta és pedig a XIV. században Győr mellett, a XV. század első felében pedig Tatán- A XV- század végétől kezdve a vármegye törvénytevő gyűlései leginkább Komáromban tartattak. A török hódoltság korában úgy Komárom, mint Esztergom vármegyének nagy része török uralom alá került, mig azonban Esztergom vára és városa maga is hosszú ideig viselte a török jármot, addig Komárom az alól mindvégig mentesítve maradt. Esztergom elestével a hivatalos vármegye Ersekújvárott vonta meg magát, itt tartattak a megyei közgyűlések és törvényszékek is. Érsekújvár eleste után Esztergom vármegyének megmaradt részeit Komáromból igazgatták. Tétettek ugyan némi kísérletek Eszter-