Esztergom Évlapjai 1925
Értekezések - Dr. Meszlényi Zoltán: A bíboros hercegprímás jubileuma
28 Dr. Meszlényi Zoltán A közvélemény már jó előre napirenden tartotta a bíboros hercegprímás közelgő jubileumát. A nyár folyamán különösen a fővárosból szokás szerint nagy csoportok keresték fel Esztergomot, s ezek mind azon címen kértek a főpásztortól kihallgatást, hogy hódoló tiszteletükön kívül kifejezhessék jubileumi szerencsekivánataikat is. Azonban minél inkább közelgett november 18-a, az aranymise napja, annál inkább kétségessé vált minden nagyobb ünneplés, mert a jubiláns főpap ismételten úgy nyilatkozott, hogy az ünneplések elkerülése végett Bécsbe fog utazni, s ott az Erzsébet-apácák templomában, ahol először mutatta be az Uráldozatot, teljes csendben fogja elmondani jubiláris miséjét. Október elején közölte ilyen értelmű elhatározását dr. Walter Gyula nagypréposttal, aki azt a káptalanban be is jelentette. A bíboros főleg azért akart elkerülni minden ünnepeltetést, mert félt, hogy azok során valami olyan dolog is előfordulna, ami nem illenék be a mai idők szomorúan komoly keretébe. Azonban a katholikus közélet vezető emberei sehogy sem tudtak megnyugodni a bíboros akaratában s iparkodtak Öt annak megváltoztatására rábírni. Érveik közül csak az hatotta meg a prímást, hogy ünnepeltetése nemcsak hódoló meghajlás lesz egy munkás emberi élet érdemei előtt, hanem egyúttal a katholikus élet nagystílű megnyilatkozása is. Ez hatott, s a bíboros hozzájárult az ünnepeltetés megrendezéséhez azzal a hozzáadással, hogy az ünnep programmjából a mai komoly időkbe nem illő pontokat előre is törülni óhajtja. Az első kérdés az volt, hol legyen a jubileumi ünnepségek színhelye. A múltba visszatekintők szeme előtt Simor János hercegprímás aranymiséje lebegett, aki 1886. évben Esztergomban ünnepelte jubileumát. Kétségkívül Esztergom történeti múltja, székvárosi jellege s a székesegyház páratlanul álló méretei támogatták azokat, akik a székvárosnak akarták biztosítani a jubileumi ünneplésekkel járó megtiszteltetést. Be kellett azonban látniok, hogy az idők Simor jubileuma óta kegyetlenül megváltoztak, s mig akkor a közönség százainak elszállásolása túlnagy nehézségekbe nem ütközött, addig a megváltozott viszonyok mellett Esztergom, a kis dunamenti város intézményei és lakossága nem tudtak volna eleget tenni a nagyszámú vendég fogadásával járó követelményeknek. Ez a körülmény azok malmára hajtotta a vizet, akik az ünnepségeket Budapesten, az ország fővárosában akarták rendezni. A primás a megbeszélések eredményeként úgy döntött, hogy hozzájárul az országos jellegű ünneplésnek Budapesten november 18-án való megtartásához, kijelentette azonban, hogy 2 nappal előbb, november 16-án vasárnap Esztergomban, kedvelt székvárosának hivei között, külön fogja megtartani a nevezetes évfordulóval kapcsolatos megemlékezést.