Esztergom Évlapjai 1925

Társulati ügyek - Sinka Ferenc Pál: Esztergom Évlapjai (Teendőink)

127 Társulati ügyek. lyek úgyszólván, érintetlenek. Nincsenek még kellőképen kiaknázva a városi és vármegyei levéltárak sem, melyek bő anyagot rejtenek a XVIII. és XIX. századból a megyei és városi élet, közigazgatás, törvénykezés, politikai és polgári mozgalmak, vezető emberek, kiváló egyének stb. megismeréséhez. Villányi műve a török világ után ujjászervezkedett és épült mai Esztergom ismertetésében csak 1714-ig terjed. Az utána következő időkről az övéhez hasonló rendszeres, összefoglaló munka még nem jelent meg. Egy-egy kis monográfiához nyújthatnak anyagot az egyes községek és nemesi családok történeti adatai is. Mindezekből meritett dolgozatok leközlésére fog szolgálni a folyóiratunk. Az egyháztörténelem fejezeteihez sehol az országban oly bőséges anyagot nem találunk, mint Esztergomban, az ősi érseki székvárosban, ahol a főkáptalanon kivül több társaskáptalan, prépostság, sok szerzetesház, lovagrend, plébánia, templom, ispotály és egyéb egyházi intézmények, főiskolák, iskolák, stb. voltak. Az érsekek, később prímások kiváló szerepe hazánk történetében, viselt dolgaik, életrajzaik már magukban véve elegendő tárgyait képezhetik a koruk történetének megírásához. De folyóiratunkban tág teret engedünk általában a magyar egyháztörténelem bármely fejezetének bővebb megvilágításához, innen a magyar Sión ormáról, mint az a múltban a sok becses értekezést, tanulmányt és adatot közzétett „Magyar Sion"-ban történt. Az Esztergomban lévő építészeti, szobrászati és festészeti emlékek megismeréséhez a műtörténet révén jutunk. Csak maga a főszékesegyház gazdag architektúrájával, szobraival, festményeivel, kincstárával, egyházi szerelvényeivel mily kiapadhatatlan anyagát nyújtja a tanulmányoknak. A letűnt századok megmaradt egyedüli emlékei a Szt. István- és Bakácskápolnák különös érdeklődésünk tárgyait képezhetik. De ott vannak az Árpádkorból az országos műemlékszámba menő kisbényi és a szölgyémi templomok is, a bajnai templom szentélye és a karvai templom, mely utóbbi a Bakács-kápolnával egyidős. Emlékszámba mennek a város területén lévő többi templomok, kápolnák, szobrok is, a Bottyán-palota (városház), megyeház és egyéb barokk-épületek, melyekkel műtörténeti szempontból érdemes foglalkozni. A műkincsek egész tárházát találjuk a primási palotában. Simor és Csernoch hercegprímások nagybecsű gyűjteményei azok. Az országos hírű képtár Gerevich Tibor neves műtörténetiróban hivatott elrendezőre és méltatóra talált. Szakszerű megismertetése egész kötetet kiván. De érdemes behatóbban ismertetni az ott lévő díszművek és metszetek tórát, valamint a muzeumot is, mely az utóbbi évek alatt sok becses tárggyal gyarapodott. A műtörténethez tartozik az egyházi zene története is, mely Esztergomban a főszékesegyház felszentelése óta mindenkor kiváló művelőkre talált. Esztergom város és vármegye múltját néprajzi tekintetben is megismernünk kell. A néprajz nemcsak a jelen, hanem a mult rajza is. A népszokásokban, viseletekben, néphasználati tárgyakban letűnt századok vonásait találjuk fel. A népmesékből, mondákból, népköltészetből, nyelvezetből, szólásokból, tájszólásokból, adomákból, közmondásokból, babonákból, tréfákból nemcsak a mostani, hanem a régi idők is szó-