Esztergom Évlapjai 1925

Társulati ügyek - Sinka Ferenc Pál: Esztergom Évlapjai (Teendőink)

126 Társulati ügyek. Esztergom város és vármegye igazi nagy monográfiája tehát még nincs megírva, ahhoz a meglévő anyag nem elegendő. Még igen sok adatra, rejtett dolgok felderítésére, évtizedek munkájára van szükség, hogy a történelmi rész megírásához csak egy-két kötetre való anyagot is közreadni tudjunk. De Esztergom története, mely hazánk első századaiban oly szoros összefüggésben volt a nemzet történetével és (a török hódoltság idejét kivéve) az érsekség történetével, nem egy-két, hanem tiz kötet megírásához való anyagot is nyújt. Az anyaggyűjtés nagy munkája tehát még hátra van. Temérdek a feltárni és közreadni való! — És erre szolgál a társulat közlönye az „Esztergom Évlapjai" — „Annales Strigonienses". Társulatunkak, az újabb alapszabályok értelmében, nemcsak a régiségtudománnyal és történelemmel, hanem néprajzzal és műtörténettel is foglalkoznia kell. Ezen főbb csoportok keretében a többi tudományoknak is helyet kell engednünk, amennyiben azok Esztergom város és megye múltjának és jelenének közelebbi megismeréséhez járulnak. Vegyük ezeket sorjában. — Nézzük: mik a teendőink? Esztergom és vidéke régészeti emlékeivel a társulat az első években, amikor a szentkirályi ásatásokat végeztette, szakszerűen foglalkozott, és e téren becses eredményt is mutatott fel. Ámde a munka javarésze még hátra van. A város és megye területén egy-két megbolygatott helyen kívül őskori telep feltárva még nem lett. A kelták és népvándorlás korából is csak egyes leleteink vannak. A rómaiak korából már több kőemlékünk van; de rendszeres ásatást a vármegye területén csak Fröhlich Róbert és Finály Gábor végeztek Pilismaróton „ad Herculem castra" kiásatásával és szakszerű leírásával. A római limes esztergommegyei egyéb része, a többi castrumok, burgusok, római utak, telepek, cannabaek, civitások, fürdők stb. tudományos felkutatása, meghatározása és leírása még hátra van. Elragadtatással olvasunk az Árpádokkori Esztergomról, annak nagyságáról, templomairól, zárdáiról, palotáiról; de annak topográfiája még nincs meg. Évekbe kerül a megye területén lévő földvárak, védművek, vár- és épületromok szakszerű felvétele és ismertetése is. Nem is szólva a muzeum meglévő anyagának feldolgozásáról, a primási és más magángyűjtemények, könyvtárak ismertetéséről, amihez szinte idő, munka és orgánum kell. Esztergom város és vármegye történetéhez nagynevű tudósok, mint Fejér György, Katona István, Knauz Nándor, Pór Antal, és neves történetírók, mint Villányi Szaniszló, Némethy Lajos és Récsey Viktor sok becses adatot hoztak nyilvánosságra. Knauz Monumentáihoz járul annak III. kötete is Dedek Crescens Lajos prelátus-kanonok elrendezésében. De ez a monumentális munka sem terjed tovább a XIV. századnál. Értesülésünk szerint csak a mohácsi vészig még vagy 6 kötetnyi oklevél vár kiadásra. Nem is említve az érsekégnek és káptalannak Nagyszombatban léte alatt keletkezett okmányokat, azok Esztergomba való visszaköltözése óta is rengeteg anyag gyűlt össze. Ez legnagyobb részben még ismeretlen, feldolgozatlan és kiadatlan. A primási és káptalani levéltárakon kívül sok becses anyag vár átvizsgálásra és közlésre a Bibliothekában őrzött kéziratok között, me-