Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Lepold Antal: Cserneh János hercegprímás élete

Csernoch János hercegprímás élete. 11 tott értekezleten jelen volt. Képviselőségre azonban nem gondolt. A véletlen ragadta őt az aktiv politika terére. Csacán a néppárt jelöltje Dudek János visszalépett. Zichy Nándor gróf kérésére Csernoch János vállalta a jelöltséget, de a választási visszaélések folytán megbukott. Azonban szülővárosa — Szakolca — 1901-, 1905-, és 1906-ban háromszor választotta meg országgyűlési képviselőnek. Parlamenti működéséről e helyen bővebben nem beszélünk. Esztergomi otthona barátainak bizalmas találkozóhelye volt. Kedves kirándulóhelye volt a szőlője, ahova az esztergomi papságot és világi barátait gyakran meghívta. Szerette az ártatlan jókedvet és a tisztességes szórakozást. Kedves nyíltsága és közlékenysége meghódította az emberek szivét. Legmagasabb állásában is hűen ápolta az élete legkülönbözőbb szakaiban kötött barátságokat, ami a tiszteletet iránta csak növelte. Magyarország történetének utolsó három évtizedében alig töltött be valaki magasabb állást, akivel Csernoch János bizalmas barátságban nem élt. Innen magyarázhatók részben az ő működésének nagy sikerei is, mert mindenütt készséges támogatásra talált. Mint pap mindig mintaszerű és buzgó maradt. Plébános korában vasárnap és ünnepnap prédikált. Példaképe volt a kötelességteljesítésnek. Esztergomban a Kath. Kör alapításában és a Katholikus Legényegyesület újjászervezésében tevékeny részt vett. Az utóbbinak sokáig elnöke volt. Az „Esztergom" c. lapnak bőkezű pártfogója és szellemi irányítója volt. Élénk részt vett a város és törvényhatósági életben. Esztergom vármegye közgyűlése termében egy évtizeden keresztül az ellenzéket vezette s tekintélye akkor emelkedett legmagasabbra, amikor 1906-ban a szövetkezett ellenzék vette át az ország kormányzását. Mint országgyűlési képviselő sok időt töltött Budapesten, a parlament ülésein rendesen megjelent s minden fontosabb ügyben, különösen a katholikus egyházat érintő ügyekben — a kath. autonomia, a konerua, 1848. XX. és az 1868. 38. te- 25. szakasza értelmezése, az 1907. XXVII. tc., valamint a munkásvédelem, a költségvetések kapcsán. Tagja volt a katholikus autonomiai kongresszusnak is s mint ilyen gróf Zichy Nándor vezetése alatt a tágasabb autonomiát követelő kisebbségi vélemény mellett szólalt fel. Amikor a néppárt a kormányban helyet foglalt, Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter felajánlotta Csernoch Jánosnak a szatmári püspökséget. Csernoch kitért az ajánlat elől, mert évek óta tartó betegsége miatt a magas hivatásra elegendő erőt nem érzett magában. Egyébként is Esztergomot annyira megkedvelte, hogy innen nem óhajtott eltávozni. A káptalanban már őrkanonok volt, a városban