Esztergom Évlapjai 1925

A mult év krónikája - Buchner Antal: Zenei élet

A mull év krónikája. 113 karral Biebl: D-mollos nagy Requiemjét és Buchncr erre az alkalomra írt új Liberáját adta elő, amelyet a szerző IV. Károly király emlékének ajánlott. Április havában fejezték be a Bazilika és belvárosi plébániatemplom orgonáinak helyrehozatalát. Nincs lehangolóbb látvány templomainkban, mint a külső homlokzati sípok nélkül álló orgonák, amelyeknek a legdíszesebb fémsípjait a háborúban elrekvirálták. Különösen szomorú képet nyújtott ez a főszékesegyházban. ahol az ország egyik legnagyobb méretű, 52 változatú (regiszter), 4000 síppal rendelkező orgonája állott, melyet Mozer salzburgi orgonagyáros az 50-es években épített és annak idején az ország legnagyobb és legjobb orgonája volt. 1918 nyarán összesen 76 sípot elrekviráltak, melynek súlya 7 métermázsa volt. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás 1924 tavaszán 60 millió korona költséggel pótolta a hiányzó sípokat. Természetes, hogy a főszékesegyház orgonája ma már elmaradt a fejlett orgonaépítő-ipar újabb alkotásának tökéletességétől. Azért - mint halljuk — a biboros főpásztornak az a terve, hogy az orgonát a jövőben teljesen átépítteti abszolút modern orgonára. A belvárosi plébánia orgonája, melyet 1905-ben Weggenstein temesvári orgonagyáros készített, már modernebb alkotás; 972 sípja van. Mind a két orgonát a hires pécsi Angster orgonagyáros cég hozta rendbe. A belvárosi orgona javításának költségeit, mely 18 millió volt, Mátéffy Viktor prépost-plébános a sajátjából és részben a hivők adományából fedezte. Április 16. Nagyszerdán a nagyheti elmélyülés szolgálatában id Zsolt Nándor vezetése mellett működő vonósnégyes társaság, amely ez alkalomra 10 tagúra egészíttetett ki, szép, finom kidolgozásban mutatta be Haydn : „A Megváltó hét szava a keresztfán" kamarazenére (2 hegedű, 1 brácsa, 1 cellóra) irt híres oratóriumát a Ferencrendiek templomában. A hatalmas mű 1785-ben íródott ; 1801-ben megjelent szöveg.gel énekkarra is. Április 18-án Nagypénteken került először előadásra a Bazilikában Aliegri: „Miserere"-je (szül. 1586. megh. 1652-ben Rómában). A művet 5 és 4 szólamú kettős kar adja elő felváltva és a végén 9 szólamú vegyeskar fejezi be. Rendkívül érdekes a története, hogyan került ki a Miserere Róma falai közül. 1630 óta, amikor legelőször hangzott el a nevezetes zsolozsma Rómában, mindegyik pápa szentnek tartotta s kizárólag csakis a sixtusi kápolnában volt szabad énekelni. Lemásolni pápai kiközösítés terhe alatt tilos volt. Mozart, midőn atyjával 1770-ben Rómában járt, hallotta Aliegri hires Misererejének előadását s az mély hatást keltett benne. A fiatal, 14 éves Mozart tisztelgett az akkori XIV. Kelemen pápánál és kért egy másolatot a Misereréből ; a pápa kérését nem tetjesítette. Mozart mégis megszerezte a művet. Ugyanis beosont a kápolnába, hol a Miserereből próbát tartottak. Mozart nagy figyelemmel hallgatta végig és azután hallás után emlékezetből leírta a zeneművet. Mozart feljegyzése alapján nyomtatták azt ki s igy lett a híres egyházi ének a művelt világ közkincsévé. Május 3. A vármegyeház nagytermében a helybeli Zeneegylet tartotta XVI. nagy szimfonikus hangversenyét. Megnyitószám Erkel: Hunyadi operanyitánya volt; a zenekar nagy lendülettel, változatos dinamikával tolmácsolta a hatalmas művet. Horti Gyula hegedűművész 8