Esztergom Évlapjai 1925

A mult év krónikája - Előszó - Dr. Brenner Antal: Városi élet

107 gítani a szempontokat, amelyekből az egyes kérdések vizsgélat alá vétetnek. Esztergom szab kir. város 1924. évi életének jelen ismertetése a városi képviselőtestület 1924. évi jegyzőkönyvei alapján készült, vagyis visszatükrözi a polgárság választottainak akaratán mult elhatározásokat, melyek tehát ekként nemcsak város fejlődésijelentőségűek, hanem jellegzetesek az elhatározásokat gyakorolt testületek gondolkozására, erkölcsi, szociális, gazdasági stb. értelmű felfogására is. De merész állítást kockáztatnék meg, ha azt állítanám, hogy a képviselőtestületnek 1924. évi elhatározásaiból az egész képviselőtestület s így a város nagy közönségének felfogása, hangulata, lelkülete hitelt érdemlően és hűen volna megállapítható. Ma mindenütt, kivéve talán a törvényhatóságokat, csonka képviselőtestületek intézik a városok sorsát, s akik még régi jogon tagjai a képviselőtestületnek, azok is csak tehernek tartják azt, ami kötelesség, a közgyűléseken csak elvétve jelennek meg, s így természetesen az ily csonka képviselőtestületben megszületett elhatározásokból hiába keressük a kornak képét. A képviselőtestületi ülések látogatottságának hiánya azonban nem jelenti egyúttal azt, hogy az egyes ügyek nem behatóan tárgyaltattak volna. A bizottsági előkészítés az egyes ügyeknél, különösen a pénzügyi vonatkozásúaknái, a legalaposabb ; s ez különösen a pénzügyi bizottság javára írható, melynek tagjai közül nagyon sokan minden ülésen résztvettek s beható érdeklődésükkel, szakszerű hozzászólásaikkal megkönnyítették a vezetőség munkáját. Hogy mennyiben mozdították elő a képviselőtestület elhatározásai a város felődését, azt egyes elhatározások nyomán a következőkben ismertethetem: A m. kir. népjóléti miniszternek kislakások építésére rendelkezésre adott ötszázmillió korona államsegélyével a város megkezdte és még a tél beköszönte előtt befejezte 4 városi háznak az építését, melyben hat tisztviselő nyerhet elhelyezést. Bár ezen lakásépítési akció a város közönségének nagy anyagi áldozatába került, lehetővé tette a volt komárom-vármegyei idehelyezett tisztviselők egyik részének elhelyezkedését, s arányban áll azzal a város forgalmára, jövő fejlődésére előnyös ténnyel, hogy a két csonka vármegye székhelyének a primási város megmaradt. Ezen építkezés a felhagyott régi szenttamási temető helyének részleges beépítésével megnyitotta ezen, a város legegészségesebb helyén való építkezések sorozatát. Mindenesetre szükségszerű lesz ezen városrész szabályozási tervének elkészítése, melybe a főkáptalan tulajdonát képező nagy kiterjedésű beltelek is bevonandó lesz, hogy akként a Csarnok-utca teljesen kiépíthető és ezen festői szépségű városrészünk rendezhető legyen. Az eredetileg a temesmegyei Vadászerdőn létesített s a külföldön is elismert nívójú erdőgazdasági szakiskola, melynek idehelyezéséhez a város közönsége a szükséges épületeket és egyéb kedvezményeket még 1923-ban megadta, az idei 1924 éves évfolyamát már várősunkban kezdte meg. A szakiskola, mely Tatáról helyeztetett ide,