Esztergom Évlapjai 1925
Rövid közlemények - Helytörténeti repertorium
105 Rövid közlemények. keresztény csapatok csakhamar elfoglalták és ágyúit a törökök kezében lévő nagy várra irányították. Az esztergomi várat ostromlók között volt Balassa Bálint költő is, aki 1594. május 19-én súlyosan megsebesült, mindkét combját ólomgolyó járta át. A várat csak a következő évben sikerült elfoglalni és annak első parancsnoka Pálffy Miklós lett, akinek első gondja mindjárt a megrongált vár és szenttamási erőd helyreállítása volt. A hegy négy sarkára négy erősséget (körbástyát) emelt, melyek között összeköttetéseket létesített; 1599-ben a váracsot még cölöp-palánkkal is körülvette. Utóda Althán Mihály gróf volt, aki a várak védelmét idegenekre bízta, a magyar katonákat és sajkásokat a szolgálatból elbocsájtotta. Utóbb is mindkét várat az idegen katonák árulása juttatta újból török kézre. Ali basa 1605. aug. 30.-án nagy sereggel érkezett Esztergom alá. Első sorban is a szenttamási (Depedelen, Blockhaus) és a külső erődítmények elfoglalását tűzte ki célul. Ágyúgolyói az erősség falán nagy réseket ütöttek. A többit elvégezte egy német katona, akinek árulása következtében a bortól és fáradtságtól álomba merült őrséget a törökök éjjel meglepték és kegyetlenül lemészárolták ; alig maradtak 40-en életben. A holttesteket azután a várárokba dobálták le, ahol azok napokig eltemettetlenül hevertek. Hasonlókép árulás juttatta az öreg-várat is török kézre. Depedelen 1605. okt. 3-tól 1683. okt. 19-ig maradt ozmán uralom alatt- Mielőtt a keresztények kezébe jutott volna, a török úgy ezt, mint a külvárosokat felgyújtotta. Az esztergomi vár 1683. okt. 28-án került végkép a keresztények birtokába. Esztergom új korszaka is ezen a napon kezdődik. A török 1685-ben még egyszer megkísérelte Esztergom ostromát, de ekkor a szenttamási erődről már nincs említés téve, az már teljesen romban hevert. Köveit a lakosság házak építéséhez hordta el, a behányt várárkokban pedig itt-ott üregek maradtak hátra- Ilyen üreg lehetett az is, mely a mult évben beomlott. Krónikás. J+elyförténcti repertórium. Ezen cím alatt időközönként az Esztergom várossal és megyével bármily vonatkozásban lévő, tudomásunkra jutott forrásmunkákat fogjuk közölni. Ezúttal a geologiai műveket adjuk. Nendtvich Károly : Magyarország kőszenei és azok vegytani vizsgálata. Pest, 1846. — Koch Antal : A Dunai trachytcsoport jobbparti részének (SzentendreVisegrád—Esztergomi hegycsoport) földtani leírása, a hegy- és vízrajzi viszonyok előrebocsátásával (földtani térképpel, 6 kőnyomatos táblával és 37 fametszetű szövegképpel). Bpest, 1877. — Hantken Miksa : A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata (4 térképpel és 68 rajzzal). Budapest, 1877. — Hantken Miksa : Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai (1 földtérképpel, táblázattal és 4 kőnyomatos táblával). Budapest, 1878. — Inkey Béla : Jelentés a Párkány környékén eszközölt földtani fölvételről. Budapest, 1896. — A M. kir. Földtani Intézet évi jelentései a megye területén végzett agrogeologiai vizsgálatokról az 1896—1899. években. — Horusitzky Henrik : Muzsla és Béla község határainak agronom-geologiai viszonyai (2 táblázattal). Budapest, 1899. — Horusitzky Henrik : Nagyölved, Magyarszölgyén és Csata környékének agrogeologiai viszonyai. Budapest, 1899. — Timkó Imre: A Pilishegység és Szentendre—Visegrádi hegyvidék. Budapest, 1905. — Staff János : Adatok a Gerecse.
