Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

IV. VÁROSUNK KOMMUNÁLIS FEJLŐDÉSE 1945-től 1975-ig (Homor Kálmán) - Lakásépítés

beni kereskedelmi központjától alig néhány száz méterre fek­szik és amely ma mintegy 3 50Ö" lakónak nyújt új otthont. A nagyrészt kockaépületekből vagy rövid sávházakból álló, ko­hóhabsalak blokktechnológiával készült beépítés a hely ter­mészeti értékeit kiteljesíti: a domboldalról „lecsúszó" friss le­vegő zavartalanul öblíti át az épületek közötti szabad terüle­teket és a parkfelületek között megjelenő Aranyhegyi domb­oldal igen kellemes, szép környezetet biztosít. Szívesen laknak az emberek az Aranyhegyi lakótelepen, ahol folyamatosan ösz­szesen 908 többszintes új lakás épült. Az Aranyhegyi lakótelep folyamatos építése közben, 1956­ban foglalták el a lakók a Kossuth Lajos utca torkolatában a nagyrészt romházak helyén épült és a lebontott vendéglő nevét öröklő „Három szerecsen házat". Ez az épület az akkori idők kevésbé értékes magyar építészetének egyik legsikerültebb al­kotása. Homlokzatára a középkori esztergomi polgár jelképes figurája, Tarr István Kossuth-díjas szobrászművész kőszobra került. A város más területein is megkezdődik a többszintes laká­sok építése. A Leánynevelő Intézet szomszédságában megvaló­sul a Labor MIM szövetkezeti lakásakciója. 4 emeletes „blok­kos" technológiával. A IV. ötéves tervben, 1971 és 1972-ben azután megjelennek az első távfűtött lakások is a Laposi dülö térségében. A távfűtési energiát forróvíz formájában a Dorog­Esztergom forróvizes távvezetékrendszer szolgáltatja, mely eb­ben az időszakban a város széléig épül meg. A távfűtés mű­szaki kapacitása a későbbi tervidőszakokban építendő több ezer lakás hőenergia ellátására is elegendő. A Laposi dűlőben felépült 165 lakásnál az építési technológia külön említést ér­demel. Az épületek „alagútzsaluzatos" módszerrel, keskeny vasbeton falakkal és födémekkel épülnek, a helyszíni „élő­munka" csökkentése érdekében. A Bazilika környezetében, a Béke-téren ugyancsak állami beruházásból 100 lakás épül és ezzel elkezdődik a régi Téglagyár területének beépítése. A felszabadulás utáni lakásépítések történetében új feje­zetnek számít a városközpont építkezéseinek megindulása. A Mártírok útja mentén a régi ún. Hévízi területen fogal­mazódott meg a jövő Esztergom városközpontja. Az építkezés első 80 lakásos egysége 1975-ben készül el. A terület Esztergom két történelmi együttese, a Vár és a Széchenyi tér között fek­szik. Nyugatról a Kis-Duna íve, keletről az Aranyhegy és a Szenttamás-hegy határolják: természeti szépségeket kínálva és 88

Next

/
Thumbnails
Contents