Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)
II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - A háborús károk helyreállítása (Ortutay—Vissi)
Súlyos károkat szenvedett a Simon János utca környéke (ma Zalka Máté utca), s jelentős volt a város ipari üzemeinek kára is. „Nyolc ipari üzem semmisült meg vagy sérült meg a háborús események során. Ezek közül két malom és a nagy hírű Schrank-féle likőrgyár teljesen megsemmisült. A Petziparművek, az Árukereskedelmi és Ipari kft., a Brutsy-féle szeszgyár, a Knoor-féle vasöntöde és gépgyár, az Aero Ever kft., telepei ugyancsak több-kevésbé súlyosan sérültek meg". Jelentős kár érte a várost a közutak, hidak megrongálódásával, a város kezelésében lévő 28 kisebb-nagyobb hídból 2 maradt épen. Különösen súlyos volt a várost a szigettel összekötő hidak pusztulása. A városi közüzemek munkásai nagy erőfeszítéseket tettek a hadműveletek alatt is, hogy a városi víz- és villanyszolgáltatást fenntarthassák. Március 2 l-e után azonnal megindult az új élet, s megkezdődött a romok eltakarítása, a legfontosabb középületek rendbehozása. A városi vízművek fenntartása mellett nagy gondot fordított a város arra, hogy a Hungária Villamossági RT. biztosítani tudja a villanyáram szolgáltatást. Esztergomban és környékén a Hungáriának az első hetekben, hónapokban egyetlen rozoga karbantartó gépkocsija volt. A városban és a város környékén a helyreállítást igen nehezítette a rengeteg fel nem robbant bomba- akna, lövedék. A tűzoltóság, az új honvédség alakulatai nagyon sokat tettek a háború visszamaradt „ajándékainak" eltüntetéséért, s nem egy áldozta közülük életét a városban, Esztergom-Szent István városban, (a mai Esztergom-táborban) azért, hogy az örökké fenyegető aknák eltűnjenek a városból. A vármegye főispánja elrendelte a város területén tartózkodó minden 15—60 év közötti férfi és minden 20—40 év közötti hajadon számára a közmunka kötelező végzését. A közmunkáról tanúskodnak például a középiskolák visszamaradt körözőkönyvei is. Az esztergomi bencés gimnázium körözvénykönyvében olvashatjuk a következő sorokat: „1945. április 27. Holnap szombaton egész intézetünk is közmunkát végez. A vonattal bejáró diákjaink ez alkalommal nem vesznek részt a közmunkában. A többiek délután 1/4 3-kor gyülekeznek intézetünkben, 1/2 3-kor közösen indulunk munkára, csoportokba beosztva." Majd május 15-ről: „Intézetünk holnap és holnapután 30—30 fővel részt vesz a városi közmunkában. . . A kijelöltek szerdán és csütörtökön is reggel 7 órára pontosan jelenjenek meg a posta udvarán." De az újjáépítési munkában 45