Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - A demokratikus ifjúsági mozgalom kibontakozása

36 főre emelkedett. Az itt lakóknak a teljes ellátásért minimális térítést kellett fizetni. A felszerelés szegényes, de az alapvető szükségletet kielégíti. A paraszt- és munkásfiataloknak otthont nyújtó kollégium három osztályterem nagyságú szobából, konyhából, és a szükséges járulékos helyiségekből állott. A szekrényeket ruháskosarak és háborúból visszamaradt katonaládák helyettesítették. Az állami támogatás bizonytalan volt. ezért a továbbiakban is a társadalom támogatására szorult a kis közösség. Az ittlakó diákok rövid időn belül az alakulóban lévő, a formálódó ifjúsági mozgalom motorjai lettek. Vasárnaponként a környező településeket keresték fel kultúrműsoraikkal, közben igyekeztek újabb és újabb barátokat szerezni. A kollégium belső élete az önkormányzaton alapult, ami újként hatott abban az időben. Mindenki alávetette magát a közös érdekeknek anélkül, hogy ezzel saját egyéniségét feladta volna. A fiatalok világnézetének alakulását segítették a kollégiumi estek, a politikai beszámolók is. A tanulástól, a politikától eddig elzárt néprétegek gyermekei hallatlan mohósággal habzsolták mindazokat az ismereteket, amelyeket a kollégium és az átalakulóban lévő társadalom nyújtott számukra. A kollégisták gyűjtéséből könyvtárat alapítottak. Az itt lakók elfoglaltsága, terhelése nagy volt, ennek ellenére a legjobb tanulók közé küzdötték fel magukat. A kibontakozó ifjúsági mozgalom és a kollégisták hamar egymásra találtak. Az üzemek fiataljai és vezetői szinte otthon érezték magukat a kollégiumban, a kollégisták viszont az üzemekben. Ott voltak az ifjúsági rétegszervezetek megalakulásánál. Különösen a diákság körében a politikai kérdésekben tőlük várták a választ, tőlük várták az első cselekedeteket. A két munkáspárt egyesüléséig a kollégistákat is sokféle hatás érte, de tudásuk gyarapodása, a napi feladatok megoldása alkalmával szerzett tapasztalatuk elvezetett a proletárdiktatúra igenléséhez. A dorogi bányászok küldöttsége 1947. novemberében felkereste a kollégium ifjúságát, átadott nyolcezer forintot, és ötszáz mázsa szenet. A város képviselőtestülete 1948-ban már évi 5 000 forintra emeli támogatását. Az üres kamra megtöltésére vasárnap „kirajzottak" a kollégisták a környező helységekbe, különösen szívesen látogattak Annavölgyre és Sárisápra. A Kossuth Lajos utcai épület rövidesen szűknek bizonyult. Alig telt el egy év, már szóba került, hogy a volt tiszti üdülőbe kellene áthelyezni a kollégiumot, de felmerült a Kossuth 43