Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - Az 1946—48-as évek politikai harcai

Az ünnepségen azonban nem vett részt mindenki. A Nemzeti Bizottság február 4-én tartott ülésén az elnök sajnálattal állapította meg, hogy az ünnep nem sikerült úgy, mint szerették volna. A Szabad Esztergom február 10-i számában megjegyzi, hogy a pesszimisták, a nyílt reakciósok távolmaradása érthető, de „semmiképpen sem tudjuk megérteni, hogy miért maradt távol a tüntető, felvonuló ünnepléstől éppen az a párt, amelyiknek vezére a harmadik köztársaság elnöke lett. A Kisgazdapárt vezérét a munkáspártok felvonuló tömegei éltették.-' Szóvá teszi a lap azt is, hogy Esztergomban a köztársaság kikiáltásának pillanatában (14 órakor) nem szólaltak meg a harangok, noha a Nemzeti Bizottság erre felkérte az egyházi hatóságokat. Sőt az egyházi iskolákban a tanítás sem szünetelt, pedig ezt a kultuszkormány is elrendelte. Az egyes politikai csoportok, pártok elkülönülése — a koalíció ellenére is, — tovább erősödött. A városban szervezettebbé válnak a társadalmi haladást gátló erők, melyek egyre szembetűnőbben az egyház tekintélyét, befolyását használják fel politikai nézeteik terjesztésére. Az 1946-os esztendő első évfordulója volt azoknak a nagy történelmi eseményeknek, melyeket egy évvel ezelőtt élt át a magyar nép. Március 21-én — a város felszabadításának egyéves évfordulóján — a városi képviselőtestület díszközgyűlést tartott, amelyen szónokok méltatták az egy évvel ezelőtti nap jelentőségét. A polgármester megnyitó szavai után a szakszervezet nevében dr. Csonkás Mihály emlékezett a város felszabadulására, annak jelentőségére. „... Mily határtalanul boldogító érzés volt,; amikor befutott az első vonat, amikor megindult a posta, amikor először ragadta meg a kéz a munka eszközét. Mindannyiunkban végiglüktetett az a tudat, hogy élünk, éreztük, hogy élni akarunk, de más életet, mint eddig volt" — mondotta többek között. A Független Kisgazdapárt nevében Mosonyi József hangoztatta, hogy „. . . . be kell ismernie még a legszélsőbb jobboldali gondolkodású embernek is azt, hogy a rettegésektől, a borzalmaktól egycsapásra március 21. szabadított meg bennünket." Elhangzik ezen a közgyűlésen az az indítvány is, hogy március 21-e legyen a város hivatalos ünnepe. Egyre inkább kirajzolódnak azonban azok a politikai frontok, amelyek a későbbiek folyamán elkerülhetetlenül szembekerülnek egymással. Ezekben az években a dorogi bányászok is részt vettek az MKPI rendezvényein. A városban alakul meg 1946. május 28-án a megye Szabadművelődési Tanácsa, itt volt 34